Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

CSALÁDJOG. 107 30,969/97. sz. jegyzőkönyvben a 77. §. a) p.-ja kivételével, a Házassági jog. kereseti többi bontó okot világosan elejtette: mindkét alsóbirósági 1894 : XXXI Ítéletnek azt a rendelkezését, mely szerint peres felek házassága t. cz. az 1894: XXXI. t. cz. 77. §. a) p.-ja alapján felbontatott, meg- 77. §. változtatni és felp.-t keresetével elutasítani kellett. (98. szept. Elhagyás. 23. 1563.) a) p. 16243. Curia: Mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával a peres házastársak közt 1895. január hó 16-án a petresi ág. ev. egyház szertartása szerint kötött házasság, az alp. hibájából a házassági törvény 77. §. a) p. alapján felbontatik és alp. a 85. §. alapján vétkesnek nyilvánittatik. A peres felek házasságából 1895. nov. 21-én született J. nevü gyermek elhelyezése és tartása iránti rendelkezés mellőztetik s az erre vonatkozó intézkedés végett az ügjdratok az illetékes gyámhatósághoz áttétetni rendeltetnek. Felp. a 2652/98. sz. kérvényében azt az óhajtását fejezte ki, h. alp. a közös lakásukból felp. elkergetietése folytán megbontott életközösséget, a biróság által megállapítandó határidő alatt állítsa vissza és erre köteleztetni is kérte s az erre bíróilag megszabott határidő letelte után 5085/97. sz. a. beadott keresetében is, kifejezetten csupán azon az alapon kérte a házasság felbontását, mert alp. a határozatban megjelölt időn tul sem állitőtta vissza az életközösséget. Minthogy alp. felp.-nek azt az állítását, hogy a közös lakást elhagyni kénytelen volt, megczáfolni meg sem kísérletté, sőt az általa is felemlített családi viszálykodásra való hivatkozással, megerősítette, azt pedig beismerte, h. felp.-t hivása daczára sem követte és ennélfogva az ált. polg. törv.-könyv 92. §-a rendelkezésénél fogva alp. tekintendő az életközösség megbontójának ; minthogy alp. beismerte, h. felp.-sel az életközösséget a bírói felhívás daczára sem állította vissza a kitűzött határidő alatt, az a kijelentése pedig, h. azért nem tett eleget a birói felhívásnak, mert ugy ment nőül felp.-hez, h. az az alp. házában lakjék, mulasztásának igazolásául el nem fogadható ; minthogy felp.-nek ezen előzmények után a házassági törv. 77. §. a) pontjára alapított kereseti jogosultságát alp.-nek az 1897. decz. 1-én tartott tárgyaláskor tett az a kijelentése, h. miután értésére adatott, miszerint felp.-t követnie kell, tehát hozzá megy, annál kevésbé szüntetheti meg, mert az ezt megelőző birói békéltetéskor viszont azt jelentette ki alp., h. felp.-sel békülni nem akar; minthogy végre a felp. által, az alp.-i ellenbeszéd után és különben is elkésetten felhozott, megtámadási ok sem ronthatja le a felp. kereseti jogosultságát; mindezen okokból, mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával, a peres felek közötti házasságot a házassági törv. 77. §. a) p. alapján felbontani és alp.-t a 85. §. alapján vétkesnek nyilvánítani kellett. A peres felek házasságából született gyermek elhelyezésének és tartásának kérdése a perben nem hozatván tisztába, az ez iránti intézkedés a házassági törv. 96. §-a alapján az illetékes gyámhatóságra bízatott. (99. jan. 18. 5917/98.) 16244. Pestvidéki tsz.: Jelen per tárgyalására a 15460/98.