Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

KÖTELMI JOG. 95 csűrt felgyújthatták. Ezen körülmény azonban nem teszi a tüz- Vaspálya kárvészt puszta véletlenné és az oki összefüggés szempontjából térítési kötenem hárítja el a veszély viselésének kötelezettségét az alp.-tői, lezettsége. mert a szélvihar nem tekinthető oly rendkivüli és előre nem látható körülménynek, mely magából a vasúti üzem természetéből eredő veszélyt elhárithatlannak „vis major"-ból bekövetkezettnek minősíthetné és ez okból az alp. ténye és beállott eredmény között az oki összefüggés megszüntetve nincs; a jelen esetben annál kevésbé, mert alp.-nek a tűzvészt előidéző vonata, daczára a. szélviharnak, közlekedett. Alp. cselekvése és az eredmény a kár között, az oki összefüggés ekként megállapittatván, megoldandó azon kérdés, vájjon az alp.-t, az általa okozott kárért terhel-e felelősség, vagy sem. Általánosan elfogadott jogszabály az, h. cselekvésnek az eredménynyel való oki összefüggése — egymagában — az eredményért való felelősséget, tehát a kártérítési kötelezettséget meg nem állapítja, hanem a felelősség megállapításához valamely jogi viszonynak létezése szükséges. Ily jogi viszony származhatik szerződésből, vétkes cselekvés vagy mulasztásból, vagy más, az eset sajátságos és különleges általános jogszabály alá nem vonható körülményekben rejlő okokból. Az, h. jelen esetben szerződésszegés fen nem forog, magyarázatot nem igényel. Vétkes cselekvés, vagy mulasztás sem forog fenn, mert tanuk Vallomásai szerint, oly vétkes cselekvés vagy mulasztás, mely nem magának a vasútnak rendes üzeme által volna feltételezve, alp.-t nem terheli és magában véve azon körülmény, h. a vasúti üzem tűzveszélyt idézhet elő, az üzemet vétkes cselekvéssé nem minősitheti; mert minden vétkesség végeredményben oly értelmű hibás akaratelhatározásra vezethető vissza, h. a tettes önkényesen oly kárositó cselekményt követ el, melyről kellő gondosság mellett, a tényleg bekövetkezett eredményt mint cselekvésének lehető eredményét előre láthatta volna, a tettesnek tehát oly helyzetben kell lennie, h. a kárositó cselekményt végrehajthassa, vagy abban hagyhassa, nem szorul azonban bizonyításra, h. azon okokból, melyek alapján a törv. a vasúti üzemet megengedi, maga az üzem, mint ily önkényből eredő cselekmény fel nem fogható. A jelen esetben tehát, bár a bekövetkezett kár magának az üzemnek természetéből eredő veszélyből előre volt látható: a vétkesség jogi értelemben nem állapitható meg. Alp. kártérítési kötelezettségének jogi indoka tehát csakis az eset sajátságos és különleges viszonyaiból kiindulva, az alp. által folytatott vasúti üzem, harmadik személyek tulajdonát veszélyeztető természetében kereshető és tényleg abban rejlik is. Mert a mindenkit megillető jogvédelem megköveteli, h. akkor, a mikor a tulajdonos a törv. által megengedett és annak alapján gyakorolt üzem beállítását nem kérheti: a harmadik személyek tulajdonát veszélyeztető üzemre való jogosultsággal a veszélyből eredő károkért való felelősség együtt járjon. A feielősség meg nem állapítása a tulajdonjog oly korlátozásával járna, melyet törv. és törv.-es gyakorlat nem ismer. Igaz ugyan, h. eme felelősség nem terjedhet odáig,