Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

96 KÖTELMI JOG. Vaspálya kár-h. az — az üzem által okozott — de azzal kapcsolatos veszély­térítési köte-ból előre nem látható károkért is megállapittassék, de erről a lezettsége. jelen esetben szó nem lehet. A most tárgyalt elv helyes voltát mindazon törv.-ek és türv.-es rendeletek erősitik, melyek a vasúti vállalatok üzemével járó veszélyek elhárítására, vagy legalább kevesbedésére óvó intézkedéseket irnak elő és ezen óvó intéz­kedések betartására és alkalmazására, a vasúti vállalatokat köte­lezik. A jelen esetben különös figyelmet érdemel az 1881 : XLI. t. ez. 16. §-ában, a vasúti vállalatokra rótt azon kötelezettség, h. a törv.-ben meghatározott tüztávlaton belül eső épületeket ki­sajátítani köteles, a mi nyilván csakis azon jogszabálynak a folyo­mánya, h. a vasúti üzemmel kapcsolatos veszélyért a felelősség a vállalatot s nem harmadik személyeket illeti. Nem magyaráz­hatók azonban az óvó intézkedéseket tartalmazó törv.-ek és törv.-es rendeletek és különösen a kisajátátitási törv.-nek a tüztávlatra vonatkozó határozatai oly értelemben, h. az őrá intézkedések meg­tétele, illetve a kisajátitási törv. betartása mellett, az ennek daczára beállott kárért a vállalatot felelősség nem terhel, mert a hivatkozott törv.-ek és rendeletek által előirt óvó intézkedések nem szüntetik meg tényleg a veszélyt és nem is az a czéljuk, h. a vasúti válln­latokat terhelő felelősséget az óvó intézkedések be nem tartása esetére korlátozzák, hanem h. a veszélyt kevesbítsék. Ily korlátozás csak az esetre állana fenn, ha ezt az emiitett törv.-ek és rende­letek kifejezetten előírnák. Alp.-nek felp. felp.-i joga ellen a per során emelt kifogása, tekintettel arra, h. alp. az 1897. okt. 30-án 32783. sz. a. felvett jeg}rzőkönyv szerint a felp. által becsatolt okiratok által bebizonyitottnak vette, h. felp. a tűzkár czimén keresetbe vett összeget, tűzkár czimén azoknak fizette, a kik a tűzkárt szenvedték, tárgytalanok. Felp.-nek kereseti joga ellen, biztosító minőségre alapított kifogása pedig azért nem vehető figyelembe, mert felp. a biztosítás elfogadása által, a veszélyt nem az alp.-sel, hanem a biztosítottakkal szemben vállalta el. A marasztalási összeg a következők alapján határoztaíott meg stb. — Curia: Hhagyja. Mert az a körülmény, h. a Rakamazon 1892. ápr. 8-án pusztított tűzvész az alp. gőzmozdonyának ké­ményéből kiszállt szikrák által okoztatott, ugy a jelen, valamint a büntetőbíróság előtt folyamatba tett perben kihallgatott tanuk vallomásával kétséget kizárólag megállapított, a mennyiben a polgári perben kihallgatott tanuk vallomása, a tüz kiütésének idejére, ugy annak elterjedésére nézve a vizsgálóbíró előtt kihallgatott N. EL, T. H. és F. J. tanuk vallomásával épen nem ellenkezik, a meny­nyiben az utóbb nevezettek a polgári perben kihallgatott tanuk­kal egyértelműen vallják, h. a tűz J. J. csűrjének szalmafedelén, a vonat arra haladásakor azonnal kiütött és hirtelen terjedt tovább. Ezen ugy az elsőbiróság Ítéletének indokaiban részletezett körül­mények figyelembevételével megállapított tényállás folytán, alp. kártérítési kötelezettségét az elsőbiróság ítéletének indokaiban helyesen kifejtettek alapján annál is inkább meg kellett állapi­tani; mert alp. maga állította azt, sőt védelmét is részben arra

Next

/
Oldalképek
Tartalom