Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

96 KÖTELMI JOG. Vaspálya kár-h. az — az üzem által okozott — de azzal kapcsolatos veszélytérítési köte-ból előre nem látható károkért is megállapittassék, de erről a lezettsége. jelen esetben szó nem lehet. A most tárgyalt elv helyes voltát mindazon törv.-ek és türv.-es rendeletek erősitik, melyek a vasúti vállalatok üzemével járó veszélyek elhárítására, vagy legalább kevesbedésére óvó intézkedéseket irnak elő és ezen óvó intézkedések betartására és alkalmazására, a vasúti vállalatokat kötelezik. A jelen esetben különös figyelmet érdemel az 1881 : XLI. t. ez. 16. §-ában, a vasúti vállalatokra rótt azon kötelezettség, h. a törv.-ben meghatározott tüztávlaton belül eső épületeket kisajátítani köteles, a mi nyilván csakis azon jogszabálynak a folyománya, h. a vasúti üzemmel kapcsolatos veszélyért a felelősség a vállalatot s nem harmadik személyeket illeti. Nem magyarázhatók azonban az óvó intézkedéseket tartalmazó törv.-ek és törv.-es rendeletek és különösen a kisajátátitási törv.-nek a tüztávlatra vonatkozó határozatai oly értelemben, h. az őrá intézkedések megtétele, illetve a kisajátitási törv. betartása mellett, az ennek daczára beállott kárért a vállalatot felelősség nem terhel, mert a hivatkozott törv.-ek és rendeletek által előirt óvó intézkedések nem szüntetik meg tényleg a veszélyt és nem is az a czéljuk, h. a vasúti vállnlatokat terhelő felelősséget az óvó intézkedések be nem tartása esetére korlátozzák, hanem h. a veszélyt kevesbítsék. Ily korlátozás csak az esetre állana fenn, ha ezt az emiitett törv.-ek és rendeletek kifejezetten előírnák. Alp.-nek felp. felp.-i joga ellen a per során emelt kifogása, tekintettel arra, h. alp. az 1897. okt. 30-án 32783. sz. a. felvett jeg}rzőkönyv szerint a felp. által becsatolt okiratok által bebizonyitottnak vette, h. felp. a tűzkár czimén keresetbe vett összeget, tűzkár czimén azoknak fizette, a kik a tűzkárt szenvedték, tárgytalanok. Felp.-nek kereseti joga ellen, biztosító minőségre alapított kifogása pedig azért nem vehető figyelembe, mert felp. a biztosítás elfogadása által, a veszélyt nem az alp.-sel, hanem a biztosítottakkal szemben vállalta el. A marasztalási összeg a következők alapján határoztaíott meg stb. — Curia: Hhagyja. Mert az a körülmény, h. a Rakamazon 1892. ápr. 8-án pusztított tűzvész az alp. gőzmozdonyának kéményéből kiszállt szikrák által okoztatott, ugy a jelen, valamint a büntetőbíróság előtt folyamatba tett perben kihallgatott tanuk vallomásával kétséget kizárólag megállapított, a mennyiben a polgári perben kihallgatott tanuk vallomása, a tüz kiütésének idejére, ugy annak elterjedésére nézve a vizsgálóbíró előtt kihallgatott N. EL, T. H. és F. J. tanuk vallomásával épen nem ellenkezik, a menynyiben az utóbb nevezettek a polgári perben kihallgatott tanukkal egyértelműen vallják, h. a tűz J. J. csűrjének szalmafedelén, a vonat arra haladásakor azonnal kiütött és hirtelen terjedt tovább. Ezen ugy az elsőbiróság Ítéletének indokaiban részletezett körülmények figyelembevételével megállapított tényállás folytán, alp. kártérítési kötelezettségét az elsőbiróság ítéletének indokaiban helyesen kifejtettek alapján annál is inkább meg kellett állapitani; mert alp. maga állította azt, sőt védelmét is részben arra