Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

KÖTELMI JOG. 93 t. cz. 1. és 2. §§-ai alapján.) Alp. . . . tagadta, miszerint neki Vaspálya kárkártéritéssel tartoznék, mert felp. sérülését saját hibája okozta, térítési köte. . . ugyanis felp. daczára annak, h. a 2. sz. a. mellékelt szabály- lezettsége. rendelet B) fejezetének 9. §-a szerint nem szabad mozdonyokat vagy kocsikat ki- vagy bekapcsolni, mielőtt a jármüvek megnem álltak és daczára annak, h. külön figyelmeztetve is lett arra, miszerint a mozgó kocsik közé ne lépjen, a kocsik lekapcsolása végett akkor ment a kocsik közé, midőn még a vonat mozgása teljesen meg nem szűnt, mikor is az történt, h. a kocsik mozgó ereje az összekötő kapocscsavart elszakitotta s annak felcsapódó része felp. karját eltörte, nyilvánvaló tehát alp. szerint, h. ha felp. megvárja, mjg a kocsik megállanak, a kapocscsavar eltörése neki sérülést nem okozhatott volna, mivel az eltörés mozgás közben történt. Tagadja különben alp., h. az összekötő kapocscsavar kenetlen és rossz állapotban lett volna és h. a sérülésnek ezen körülmény és nem felp. gondatlansága lett volna oka . . . D. A., P. J. és Cz. F. tanuk azt adták elő, h. felp. akkor lépett a kocsik közé, midőn a gép már állott ugyan, de a kocsik teljes nyugvásban nem voltak, illetőleg a kocsik is állottak, de felp. nem várta be a kocsik hátrarándulását, mely minden vonat megállásánál feltétlenül bekövetkezik, és igy, midőn a kocsik hátrarándultak, felp. már a kocsik között volt. a hátrarándulás miatt pedig az összekötőkapocs eltört és felcsapódó kengyelalaku része felp. balkarját összezúzta, de ezen tanuk azt is bizonyították, h. az összekötő kapocs a kocsik hátrarándulása miatt azért tört el, mert az a baleset előtt félig el volt már törve. Azon körülményt, h. a szerencsétlenség megtörténte előtt azon kocsi, melynek leakasztása végett felp. a kocsik közé ment, általában javítást igényelt és h. ezen kocsinak összekötő kapcsa már az előtt meg volt repedve, P. I. és Ch. A. szakértő vasúti vizsgáló lakatosok is igazolják. A tanúvallomások által igazolt tényállásból okszerüleg az állapitható meg e szerint, h. habár felp. nem járt el szabályszerüleg és előrelátóan akkor, midőn a kocsik teljes nyugalomba lépése előtt ment azok közé, mindazonáltal felp. szerencsétlenségének közvetlen oka nem a kocsik mozgása volt, hanem felp. sérülésének egyedüli és közvetlen oka az, h. a kocsikat összekötő kapocs elpattant . . . Az elpattanás pedig azért jött létre, mert az összekötő kapocs, a tanuk vallomása szerint, már a bedeset előtt félig el volt törve . . . Minthogy pedig az ily módon előállott károkért az 1874: XVIII. t. cz. 1. §-ának rendelkezése szerint alp. felelős stb. A kártéritési összeg után felszámított kamatok iránt való követelésével elutasitandó volt felp., most kártéritési perben kamatok meg nem Ítélhetők, mivel az, vájjon történt-e és mennyiben kártétel és mennyi a kárösszeg, csak a birói Ítélet hozatalától függött, ennek jogérvényessége előtt tehát alp. a fizetés tekintetében késedelemnek nem tekinthető. (97. nov. 23. 9988.) — Kassai tábla: Hhagyja. (98. febr. 14. 361.) — Curia: A kamatra vonatkozóan mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztattatik s alp. köteleztetik felp.-nek a megítélt 22 frt havi