Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

92 KÖTELMI JOG! Munkaszerzö-alperes volt volna-e hajlandó felperessel magasabb összeg erejéig dés. szerződésre lépni, mint a mennyit az általányban meghatározott Tévedés epi- összeg teszen. A felébb, bíróság Ítéletének indokolásában e tekintettési költségv. ben leihozottak abban találnak czáfolatot, hogy kártérítés nemkészitéséaél csak az említett alapon, hanem egyéb okból is, mint fentebb kifejtetett, a jogtalan gazdagodás ellenében, a gazdagodó vétkes cselekményének avagy mulasztásának hiányában is követelhető ; és pedig annak részéről is, a ki vagy maga, vagy megbízottjának téves cselekménye által létesített valamely szerződési kötelezettséget ; továbbá, mert az a körülmény, hogy a tévedés a költségvetésnek utólagos átvizsgálása által el lett volna hárítható, felperes ellenében érvül sikerrel fel nem hozható akkor; midőn a felebbezési bíróság megállapította azt, hogy felperes tévedett és tévedését jóhiszemünek jelezte; és végül, mert a mint már fentebb is érintetett, a jelen kérdés megbirálására nem bír befolyással az sem, hogy alperes az általányösszegnél magasabb árt adni esetleg nem is volna hajlandó. Minthogy ezek szerint. . . a perben a jogkérdés nem a felebbezési bíróság íteletében megjelölt jogi szempontok, hanem annak a jogi megítélése körül forog: vájjon alperes az által, hogy felperes az alperessel létesített szerződés kötése alkalmával a költségvetésből bizonyos tételeket kifelejtett és e mellett felperes a tervezetekben meghatározott építkezést teljesítette, felperes kárával gazdagodott-e vagy nem és ha igen, mily mérvben? Minthogy azonban a felebbezési bíróság ennek a kérdésnek eldöntésére alapul szolgálható tényállás felderítésére szükséges összes adatokat elő nem szerezte és a tényállásnak megállapításába nem bocsátkozott, jelesül nem abban az irányban, vájjon a felperes részéről B7. a. becsatolt és a kifelejtett tételekre vonatkozó költségvetésben felsorolt munkálatok tényleg teljesittettek-e és azok mily értéket képviselnek ? továbbá, hogy vájjon felp a tényleg teljesített összes munkálatokat, tehát ugy az alp.-nek átadott költségvetésben mint a B) a. pótköltségvetésben felsoroltakat az átalányösszegért u. m. 20,250 frtért saját károsodása nélkül elvállalhatta volna-e vagy nem? és ha nem, a károsodás mily összegre tehető? ... a felebbezési bíróság, ítéleténél: a S. E. 204. §. alapján feloldásával, további eljárásra és ujabb határozat hozatalára utasítandó volt. (97. jun. 7. I. G. 117.). Átalányösz- 14993. Curia: Átalányösszegért való vállalkozás esetében, szegért való ha a munkaadó a munka valamely részének teljesítését önként vállalkozás, abban hagyatja, külön megállapodás hiányában a munkaadó az abbanhagyott munkáért a bérből aránylagos levonásra nem jogosult, a vállalkozási nyereséghez lévén számítandó az az érték, a mely a munkaadónak abbanhagyási ténye következtében az abbanhagyott munkára esendett. (97. ápr. 1. I. G. 22.)