Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KÖTELMI JOG. 93 13. Szolgálati szerződés. szolgálat. 14994. Curia: A felmondásnak megtörténtével a szolgá- ^"rzodeslati szerződés megszűntnek még nem tartandó, mert az 1884: *™n'as XVII. t.-cz. 92. §. rendelkezése szerint a felmondás, csak olyan hatasaidőhatározmányra vonatkozik, a melynek feltétele alatt szolgálati szerződés felbontható, de annak magában véve még a szerződést megszüntető hatálya nincsen. (97. ápr. 21. LG 4 8 Dt. 3. VIIL 129.) 14995. Curia : Az állandóan és igy a fürdő-évad egész tárta- Fürdőorvoa mára szerződtetett fürdő-orvost egyéb megállapodás hiányában a felmondási dolog természeténél fogva egy évi felmondás illeti meg. — A fel- ideje. mondás nélküli elbocsátás esetén a lürdő-orvost a felmondási időre járó fix fizetésen kivül megilleti kárának megtérítése fejében azon jövedelem elmaradása, melyet, ő mint rendelő orvos, élvezett. Ezen kártérítés megállapításánál nem vehető figyelembe, hogy a felmondási idő alatt az illető másutt működött mint fürdőorvos, mert az, a mit felperes saját munkájával szerzett, nem számitható az alperes javára. (97. márcz. 4. 1232. Dt. 3. VIII. 28.) 14996. Budapesti kereskedelmi és váltótsz. : Alperes tár- Magántársitsaság igazgatósága felperest a 8 •/• alatti fegyelmi határo- lat lisztviselőzata szerint a szolgálati kötelesség súlyos megsértése miatt jének wyugbocsátotta el állásától. A fegyelmi eljárás szabályszerű lefolyta- dija. tását felperes tagadásával szemben az 5., 6., 7., 9., 10., 11., 12., 13. szám alatt csatolt fegyelmi iratok igazolják. A m. kir. közmunka- és közlekedésügyi ministernek 1869. évi április hó 21-én 2362. szám alatt kelt rendeletével kibocsátott ideiglenes hajózási rendszabályok 106. és 111. §§-ai szerint pedig alperes gőzhajózási társaság jogositva van alkalmazottjai felett a szolgálattól való elbocsátásig terjedő fegyelmi hatalmat gyakorolni. Alperesnek eme statutárius fegyelmi joghatósága folytán tehát a rendes bíróság a felperes illetékes fegyelmi hatóságának elhatározási körébe eső tények valódiságát a kiszabott fegyelmi büntetés mérvét felülvizsgálni jogositva nincsen. Hanem a rendes bíróság elbirálási jogkörébe egyedül csak az a kérdés tartozhat: vájjon a felperes terhére rótt cselekmények olyan természetüek-e, melyek a 2 •/. alatti nyugdijszabályzat 14. §-ának tekintete alá eső jellegüknél fogva a nyugdíj igény elvesztését vonhatják maguk után. Felperesnek illetékes fegyelmi bírósága a 8 7. alatti határozatában a bíróság által valóságára nézve felül nem vizsgálhatóan megállapította, hogy felperes alperes társaságot átrakodott szállítmányok kétszeres elszámolása, a valódinál nagyobb szállítmányok, pótlékok és munkabérek felszámítása, valamint a számadások egyes tételeinek meghamisítása által károsította. Felperesnek eme cselekményei pedig kétségtelenül a szolgálati kötelesség súlyos megsértésének körébe eső vétség jellegét viselik magukon; ennélfogva őt saját illetékes fegyelmi hatósága eme cselekmények miatt hivatalvesztéssel és ennek következménye-