Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KÖTELMI JOG. 7!) 14974. Curia: A fennálló anyagú jogszabályok szerint a Ajándékozás, megajándékozott az ajándékozónak az ajándékozás idejében létezett adósságaiért az ajándékozott érték erejéig felelős s az ajándékozónak az ajándékozást megelőző időről való hitelezője az ajándékvevő felelősségének megállapítása, valamint az ajándékozott értéknek a hitelező köretelése kielégítése czéljából az ajándékot kapó ellen külön pert indítani nem köteles akkor, ha módjában áll az ajándékozott vagyont az ajándékozó ellen vezetett végrehajtás utján lefoglalni, minthogy ez esetben az ajándékot nyerőnek igénykeresete ellenében a végrehajtató a végrh. foglalás fenntartása végett az ajándékozás hatályát igényperben és kifogás utján megszüntetheti. (97. nov. 3. I. G. 276.) 14975. Curia. A kiskora előnyére szolgáló ajándékozás gyámhatósági jóváhagyás hiányában is joghatályos. Az ajándékozási ügyletet nem minősíti visszterhessé az a körülmény, hogy az ajándékul nyert ingóknak megtartására, illetve az ezekre esetleg vezetett végrehajtások következtében szükséglendő igénykeresetekre költség lesz fordítandó. (98. jan. 13. I. G. 412/97.) 11. Adásvevési szerződés. 14976. Curia A 4. és 5. r. alperesek felülvizsgálati Adásvevési kérelmükben első sorban azt panaszolják, hogy bár a végrehajtást Szerz. jellege. szenvedő a felperessel megkötött, azzal a szerződéssel, a melyre a felperes tulajdoni igényét alapítja, ugyaz arról felvett okiratnak tartalma, mint a perben kihallgatott tanuknak vallomásai szerint csupán biztosítani kívánta a felperest, ennek ő irányában fennálló váltókövetelésére nézve3 a felebbezési bíróság a felperes igénye alapjául szolgáló ügyletet a tulajdon szerzésére alkalmas vételi szerződésnek helytelenül minősítette és jogszabálysértést követett el, hogy mellőzte az osztrák polgári törvénykönyv 916. §-ában foglalt annak a jogszabálynak az alkalmazását, hogy a színleges szerződések a „felek valódi szerződési akaratuknak megfelelő tartalmuk szerint birálandók meg. Ez a panasz alaptalan, mert a felebbezési bíróság tén}7állasában nem állapította meg a tanuk vallomása alapján azt, hogy a felperesnek és a végrehajtást szenvedőnek szerződési akarata az igény alapjául szolgáló ügyletnek megkötésekor másra irányult volna, mint a mit az arról felvett okirat tartalmaz. A felebbezési bíróságnak ez a megállapítása, minthogy a ténykérdésre vonatkozik, a sommás eljárás 197. §-a szerint csupán a kötelező bizonyítási szabály megsértése esetén támadható meg, s ennek esetét az alperesek nem panaszolván, az a sommás eljárás 197. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban is irányadó. Az ügyletnek a felek által irásba foglalt tartalma alapján pedig a felebbezési bíróság helyesen minősítette azt vételi szerződésnek, mert az okirat tartalma szerint a végrehajtást szenvedő a felperesnek elad, ez pedig a végrehajtást szenvedőtől megvesz 232. mm. kukoriczát mázsánként 4 frt 50 kr. vételárért. Az okiratnál: a vételi szerződés lényegét képező ily tartalma melleit az,