Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

80 KÖTELMI JOG. Adásvevési hogy abban az eladó kijelenti, hogy a vétel által a vevőt ö irányászerzödés. ban fenálló köretelésére nézve biztosítani kívánta, a vevő pedig Adásvevési kikötötte azt, hogy az eladó tartozása fedezetéül birtokában lévő szerz. jellege, váltót mindaddig birtokában megtartja, míg a megvett kukoriczát el nem viteti, nem szüntetheti meg a megkötött vételnek e minőségét, mert az eladó kijelentése csupán a vételnek általa történt megkötése indító okát, a vevő kikötése pedig a váltón alapuló köretelése oly biztosítását képezi, a mely fenállhat a vételi szerződés mellett s így egyike sem befolyásolhatja a vételi ügyletnek jogi hatályosságát. Ezek szerint az osztrák polg. törvényk. 916. §-ának a színleges szerződéseknél alkalmazandó jogszabályai alkalmazást nem nyerhetvén, ezeknek mellőzése miatt a felebbezési biróság jogszabály sértést el nem követhetett, másfelől pedig a felebbezési biróság a jogszabályoknak helyes alkalmazásával minősítette az igény alapjául szolgáló ügyletet a tényállása szerint annak egyedüli bizonyitékát képező okirat tartalma alapján vételi szerződésnek. További panaszuk az alpereseknek az, hogy a felebbezési biróság az által, hogy az igényelt kukoriczát a vételi ügylet alapján a felperes tulajdonaként megitélte, megsértette az osztrák polgári törvénykönyv 1053. §-ának azt a rendelkezését is, mely szerint a vevő az általa megvett tárgy tulajdonát csupán annak átadása által szerezheti meg. Megsértette pedig panasza szerint azért, mert a kasban elhelyezett tengeri a felperes által állított vétel megkötése uián is még az eladó birtokában maradt és a jelképi átadásnak legegyszerűbb alakja, a kas, mint a tartály kulcsa sem lett a felperesnek átadva, s a tanuk vallomása szerint az eladó az állítólagos átadásnál a maga részéről azt tanúsító nyilatkozatot nem tett, csupán a fejével bólintott. Az alpereseknek e panaszuk is alaptalan, mert a felebbezési biróság tényállásában az irásba foglalt szerződés tartalma alapján megállapította, hogy a vétel megkötésekor a szerződő felek kijelentették, hogy a vétel tárgyát a vevő átveszi s a vétel megkötése utáni időtől fogva az az ő tulajdonát képezi. Az eladó részéről tanúsított ily kijelentés által pedig az átadás a vétel következtében megtörténtnek tartandó, mert az osztrák polgári törvénykönyv 428. §-a rendelkezéséhez képest az átadás foganatosítható az eladónak puszta kijelentésével is, ha az kétségtelen tanújelét szolgáltatja abbeli akaratának, hogy a megvett, de birtokábbn visszamaradt tárgyat vétel után nem a saját, hanem a vevő nevében fogja birtokohii. A végrehajtást szenvedőnek mint eladónak a felebbezési biróság tényállása szerint a vételi szerződés megkötésekor tett ily hatálylyal biró kijelentése következtében tehát a felperes részére az általa megvett tengeri átadása már megtörténvén, az által a felperes az oszt. polg. tkv. 428, és 1053. §§. rendelkezéseihez képest megszerezte. (97. máj. 7 I. G. 96.) Jövendőbeli 14977. Curia felülvizsgálati tanácsa: Felperes keresetét az termés el- A) B) a. szerződésekre alapítván, e szerződésnek teljesítésére adása. nevezetesen 180 métermázsa buza átadására, esetleg a teljesítési időben volt piaczi ár megfizetésére irányította. Az .4) B) a.