Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KÖTELMI JOG. 71 mitásba vett összegben a 855 frtos váltótartozás benfoglaltatnék, Óvadék, sőt ennek ellenkezője tűnik ki a felebbezési biróság által nem Biztosítélci vitásnak jelzett abból a tényből kifolyólag, hogy K. Jánosnak okirat. az A) a. kiállitásakor 2300 frtos saját elfogadványa állott fenn : az A) a. okiratnak az előadottakból folyó helyes értelmezése szerint az abban adott biztositéki zálogjog a korrábban keletkezett és nem a K. János elfogadványával ellátott váltótartozásokra nem terjed, az annak alapján bekebelezett zálogjog alapján alperes, mint a jelzáloggal terhelt ingatlan uj tulajdonosa a kielégités tűrésére nem kötelezhető. Visszatérve a felebbezési biróságnak arra az egyébként helyes álláspontjára, hogy az A) a. okiratot biztositéki okirat gyanánt értelmezte, a felebbezési biróság e szempontból is helytelenül alkalmazta a jogszabályt akkor, a mikor fennforgó esetben nem tett különbséget a között, hogy nem a közvetlen adós, hanem a biztositéki összeg iránti jelzáloggal terhelt ingatlan uj tulajdonosa a kielégítés tűrése iránt pereltetik. Alperest, mint uj tulajdonost illetőleg a jogi helyzet egészen más, mint a biztosító okiratot kiállító K. Jánossal szemben. Alperes a 2500 frt biztositéki összeg iránti Zálogjoggal terhelt ingatlant vévén át, tőle felperes a biztosíték keretében többet nem követelhet, mint a mennyire a biztositéki zálogjog kiterjed. Mindazzal a törlesztéssel, a mit alperes az átvállalás következtéből a biztosítéki zálogjoggal biztosított tartozásitól felperesnek fizetett, egyszersmind az alperesnek, mint a jelzáloggal terhelt ingatlan uj tulajdonosának kötelezettsége is megszűntnek tekintendő és K. János újból meg újból előjöhető tartozásait felperes nem érvényesítheti alperessel oly arányban, mint a milyen arányban alperes a biztositéki összey keretében törlesztést teljesíthet, hanem ha alperes felperes részére oly összeyet törleszt, melynek erejéig az általa átvett ingatlanokon a zálogjog bekebelezve van, azzal ingatlana a biztositéki zálogjog terhe alól és alperes a fizetési kötelezettség alól szabadul. (97. okt. 21. G. 230). 7. Megbízás. 14955. Kolozsvári, tábla : Az ügyvéd, ki biróság előtt fel- -1 megbízás hatalmazottként fellép, perjogi tekintetben mindaddig a fél kép- tartama. viselőjének tekintendő, mig a megbízás vissza vonása vagy az arról való lemondás a bíróságnál bejelentve nem lett, s ez esetben is a meghatalmazási viszony csak a visszavonás esetén szűnik meg azonnal, lemondás esetén, ha a megbízó az elfogadás iránt előbb nem nyilatkozott, csak az űgyv. rendt. 41. §-ában megszabott idő leteltével. (95 jun. 19. 2022.) 14956. Balassagyarmati tsz. : Felperes arra alapitá kere- Megbízás setét, hogy őt elsőrendű alperes másodrendű alperes névé- eladás közveben is az A) alatti szerint megbízta, hogy filimesi birto- ütésére. kukra vevőt szerezzen és az eladást közvetítse, kötelezvén a birtok eladása esetére az adásvételi szerződés létrejöttekor az