Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)
72 KÖTELMI JOG. Megbízás, eladási ár 2%-át közvetítési díjként fizetni s mert felperes e Megbízás megbízatás folytán kereset is vevőt s fáradozása után sikerült eladás közve-[\yQt S. Ágoston és neje személyében találni, kiknek a birtokot ütésére. megvételre ajánlotta s köztük és alperesek között az adásvételt közvetítette; ennélfogva . . . közvetítési dijat tartoznak alperesek fizetni. Habár elsőrendű alperes .... felperesnek arra, hogy a filimesi birtokra alkalmas vevőt keressen és az eladást közvetítse, megbízást adott, ennek daczára felperes keresetével el volt utasítandó, . . . mert felperes, alperesek e tagadásával szemben azt, hogy az adásvételt közvetítette, hogy a körül fáradozott, e részben hivatkozott S. Ágoston és neje vallomása által nem igazolta; ellenkezőleg e tanuk vallomásából az volt megállapítható, hogy ajánlotta ugyan felperes a tanuknak megvételre a filimesi birtokot s hogy tanuk e tárgyban írtak is elsőrendű alperesnek, de ajánlatukra választ se kaptak és csak ez után 2 év múlva maga elsőrendű alperes tett tanuknak ajánlatot s annak alapján létesült közöttük az adásvételi szerződés 1894. évben. Minthogy ezek szerint felperesnek tanúi által csak azt sikerült bizonyítani, hogy a tanuknak megvételre ajánlotta a birtokot; de azt, hogy az adásvétel létrejötte körül fáradozott, vagy hogy a szerződés létrejöttét ő közvetette, igazolni nem sikerült s ily bizonyítékot a válaszilag kínált főeskü által sem kívánt szolgáltatni ; minthogy azon tény, hogy felperes évekkel előbb ajánlotta a birtokát tanuknak megvételre, magában jogézimül nem szolgálhat arra. hogy az ö közvetítése nélkül az ö ajánlata után két évvel, elsőrendű alperes kezdeményezésére tényleg létrejött adásvételből közvetítési dijat követelhessem, mivel az adásvétel nem az ő ténykedésének eredménj^e; minthogy az A) alatti szerint 2°/0 provisio világosan az esetre lett kikötve és kötelezve, ha felperes alkalmas vevőt keres és az eladást közvetíti, a mi jelen esetben fenn nem forog, mert felperes vevőt nem keresett, az adásvételt nem közvetítette, ennélfogva keresete nem is volt megítélhető. (189Ö. február 26-án, 472. sz.) — Budapesti tábla: Hhagyja. — Curia: Hhagyja (97. január 1. 5414/96.) Bérbeadás 14957. Budapesti tsz.: Annak igazolására, hogy alperes közvetítése, felpereseket s tulajdonát képezett bugyi bérlet haszonbérbe adásának közvetítésével, illetve alhaszonbérlő szerzésével megbízta, felperesek alperes tagadásával szemben tanukra hivatkoztak, kik erre vonatkozólag olyan körülményt, miből a megbízási viszonyra lehetne következtetni, elő nem adtak, sőt I. Gyula tanú előadásából éppen az tűnik ki, hogy alperes határázottan azt jelentette ki, hogy közvetítési dijat fizetni nem fog, de különben is felperesek ténykedése az előadottakból kitetszőleg, csak arra terjed ki, hogy szerződő feleket egymásnak másodrendű felperes bemutatta s ez is I. Jakab alhaszonbérlő megbízásából érdekében történt, ki által, mint előadásából kitetszik felperesek egy a kibérelt ingatlannak megfelelő terület haszonbérletének megszerzésére megbízva lettek. Azon körülmény, hogy felperesek a szerződés létrejötte alkalmával az eljáró kir.
