Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

70 KÖTELMI JOG. Engedmény, ellen akkor már fennállott követeléséről és arról tudomással, hogy az engedmény által a kielégítési alap alperes elől elvona­tik és vájjon rendelkezett-e a végrehajtás foganatosítása idején végrehajtást szenvedő a végrehajtató követelésének kielégítésére szolgálható egyéb, vagyonnal egyáltalán be sem bocsátkozott. Minthogy pedig az ügy eldöntésére befolyással biró és imént kiemelt lényeges ténykörülmények megállapítása nélkül az ügy végeldöntésre nem alkalmas : a felebbezési biróság ítéletét a S. E. T. 204. §-a alapján feloldani és a felebbezési bíróságot uj tárgyalás tartására, a tényállásnak minden irányban szabály­szerű megállapítására stb. utasítani kellett (97. nov. 10. I. G. 291.) 6. Óvadék. Biztosítéki 14954. Curia. Helyesen értelmezi ugyan a felebbezési biró­okirat. ság a keresethez A) a. csatolt és a zálogjog bekebelezése alap­jául szolgáló, leszámítolási írnek nevezett okiratot a részben, hogy az nem csupán kölcsönkötvény, hanem biztosítéki okirat is, és hogy az ennek alapján bekebelezett zálogjog K. Jánosnak az ezen okiratban elismert tartozásán felül a jövőben felmerülhető tarto­zásainak biztosítására is szolgál és hogy az mint biztosítéki ok­irat, a jövőre nézve kiterjed K. Jánosnak nemcsak saját elfogad­ványára, hanem az általa bármely más minőségben aláirott vál­tóból származott tartozásaira is, mivel a szóban forgó A) a. ok­irat K. Jánosnak ugyan az akkor fennállott és az abban rész­letezett tartozása biztosítására állíttatott ki, de ugyanebben az okiratban K. János részéről az is foglaltatik, hogy a fenti váltó­kölcsönösszeg s járulékai, valamint a hitelező intézettől jövőben igénybe veendő ,,2500 frt váltóhitelem biztosítása végett zálog­jogot engedek hitelezőnek", e szerint ha K. János az ebben az okiratban elismert tartozását visszafizeti is, de a hitelezővel szemben ujabb váltókötelezettségbe jut, a jelzett zálogjog bizto­sítékul szolgál ezekre az ujabb kötelezettségekre is. Úgyde a felebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint azok a váltók, melyeknek időszaki megújítása következtében maradványa a kereseti követelésből a kereseti összeg leszállí­tása után fentartott 885 frtnyi váltótartozás, már 1892. évi október 29-én keletkeztek s azokon K. János elfogadó gya­nánt elő nem fordul, míg az A) a. okirat K. János által később 1893. június 28-án állíttatott ki, ebben az okiratban nyíltan ki van fejezve, hogy az a K. János által az nap leszámítolás vé­gett benyújtott váltókról szól s a váltók 146 frt 20 kr.-ban és 2353 frt 20 krban említtetnek ; elfogadó neve gyanánt K. János van kitüntetve és a kiállító elismeri, hogy a leszámítolás végett benyújtott fenti váltója alapján a felperestől 2500 frtnyi váltó­kölcsönösszeget felvett, azt pedig felperes nem állapította meg, illetve fel sem hozott oly tényeket, melyekben megállapíthatta volna a felebbezési bíróság, hogy az A) a. nyilatkozatban szá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom