Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)
60 KÖTELMI JOG. Szerződések. séllél ha az egyúttal mint feltétel kikötve is lett. (97. febr. 12. I. H. 424.) Feltetel. 14940. Curia felülvizsgálati tanácsa: A felebbezési biróMegtévesztés. sag. Ítéletét nem alapította arra a tényállásra, hogy a felek között a bérleti szerződés bontó feltétel mellett jön létre, hanem arra, hogy alperes azt a szerződést kifejezetten csak az esetben volt hajlandó megkötni és e czélból a vonatkozó A) a. okiratot aláírni, ha a szerződéshez R, Vilmos előzetesen hozzájárul és hogy felperesek a kérdéses okirat kiállítása alkalmával alperesnek ez iránt történt vonakodására azt a határozott kijelentést tették, hogy R. Vilmos az ő közbenjárásukra a szerződéshez immár hozzájárult. E tényállás mellett tehát alperes nem valamely feltétel kikötése mellett szerződött a felperesekkel, hanem feltétlenül, de a szerződési akarat elhatározására felperesek előtt ismerten és kifejezetten döntő befolyással bírt annak a körülménynek tudtában, hogy R. Vilmos a felperesek közbenjárására a szerződéshez hozzájárult; és minthogy az idézett tényállás szerint alperesben ezt a tudatot egyenesen a felperesek is valótlanul ébresztették, a felebbezési bíróság egyrészről jogszerűen vonta le a következtetést az iránt, hogy felperesek alperest ennek szerződési akaratára elhatározó körülmény tekintetében a szerződés kiállításánál megtévesztették, másrészről nem sértette meg a fenforgó tényállásra nem is alkalmazható és nem is alkalmazott azt a jogszabályt, a mely szerint okirattal szemben az annak kiállításával egyidejűleg létrejöttnek állított s az okirat tartalmával ellentétben álló szóbeli megállapodásnak hatálya nincs és e megállapodásnak bizonyítása helyt nem foghat. Az állandóan követett törvényes joggyakorlat szerint az. kit a vele szerződő fél akár a szerződés tárgyára, akár a szerződéssel kapcsolatos egyél* körülményekre nézve akként téveszt meg. hogy a tévedés a szerződésnek, avagy erre indító okul szolgált akaratelhatározásnak lényegét érinti, a maga részéről a megtévesztővel szemben a szerződést teljesíteni nem tartozék s a nem teljesít és okából kártérítése, illetve elront haszon megtérítésére sem kötelezhető ... (I. G. 145. 97 ). 14941. Budapesti tábla : Az . . A) a. egyezség szerint végrehajtató alperes a már jogerejüleg megítélt 50 forintos váltókövetelésről az esetre mondott le, ha a végrehajtást szenvedett az A) alatti egyezséglevélben említett egy másik, már végrehajtás alatt áló tartozását az ott kitett részletekben alperesnek volt szegedi megbízottja, dr. F. S. ügyvéd kezéhez pontosan fizeti. Felperes az 1896. évi május hó 1-én esedékessé vált részletet alperesnek 1896. évi május hó 2-án, tehát a kikötött lejárati idő után posta utján Budapestre küldvén el, alperes felperesnek ebben a tényében fizetési késedelmet vitat, mivel az 1896. évi április hó 20-án, kelt . . . levelében felperest figyelmeztette, hogy az 1896. évi május hó 1-én lejárandó részletet többé ne az eddigi megbízottjánál dr. F. S. szegedi ügyvédnél fizesse, hanem azt posta utján közvetlenül hozzá Budapestre küldje el. Alperes álláspontja tehát az : hogy felperes az 1896. évi május hó 1-én
