Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KÖTELMI JOG. vánta, hogy az A) a. okiratnak felvételekor a feleknek kinyil- Szerződések, vánitott szándékuk volt az óvadéknak 600 frtra való leszállítása- Szerződés nál ennek kötbéri jellegét továbbra is fentartani s ennek az ok- értelmezése. iratba tüzetes módon befoglalása csak azért nem történt meg, felek a szándékolt határozmányt az A) a. okirat egyéb pontjaiból amúgy is következtetendőnek hitték, nem az „4) a. okirat tartalmával ellentétben álló, hanem annak egyéb rendelkezéseivel összeférő szóbeli megállapodást czéloz bizonyítani és mert a kir. Curia az alapperben hozott ítéletében is kijelentette azt, hogy az A) a. okirat a vitás kérdés tekintetében nem foglal magában világos rendelkezést, az A) a. okirat tartalmának valóságát nem érinti, de a felek valódi szerződési akaratának megállapithatására irányuló bizonyítás ujitónak megengedendő. (97. ápr. 6. I. G. 40.) 14936. Kolozsvári tábla: Alperesnek azt a kifogását, hogy ő felperessel akként szerződött, hogy atyja házában addig lakhassék míg őt dicsérni fogja, helyesebben mig őt tiszteli és becsüli, a kir. tábla azért nem vehette figyelembe, mert ennek értelme csak az, hogy addig mig neki tetszeni fog, s a keresetben joga volt kijelenteni, hogy alperesnek a házában lakását tovább tűrni nem fogja. (95. feb. 6. 260.) 14937. Kolozsvári tábla : Alp. azt kívánta bizonyítani, hogy felperes a per tárgyát képező ingatlanokat határtalan, tehát határozatlan időre adta kezelése alá oly feltétellel, hogy az ingatlanokat ő kezelje, a jövedelemből a közös háztartás költségeit fedezze, ez a határozatlan időre szóló kezelési meghatalmazási viszony pedig felperes által tetszés szerint megszüntethető. (95. jun. 11. 1924) 14938. Curia: A szerződésen alapuló jogviszonyok elbírálásánál, valamint annak meghatározásánál, hogy valamely tény által a szerződés bizonyos pontja megsértetett-e s hogy a sérelem minő következményeket von maga után, rendszerint a szerződésnek megfelelő rendelkezései irányadók. Ennek a jogelvnek alkalmazásából azonban nem folyik az, hogy egyes vitás esetekben a szerződés kitételeinek csakis közönséges szószerinti értelme vétessék tekintetbe, sőt inkább az állandó birói gyakorlat szerint a vitázó felek jogviszonyának elbírálásánál figyelem fordítandó a szerződés egész tartalmára, a felek kifejezett akaratára, a szerződés czéljára, a szerződésből keletkezett mellék-tények és körülményekre is, és pedig akként, hogy a szerződés alkalmazásánál elég tétessék egyrészről az osztó igazság követelményeinek, másrészről a felek egyike vagy másika a méltánytalan zaklatástól megóvassék. (97. ápr. 2. I. G. 50.) 14939. Curia: Hacsak magából az ügyletnek természetéből az ellenkező szükségképen nem következik, az a kérdés, hogy a szerződő felek mily feltevésből indultak ki, mi voU az inditó ok a házi áh létrejött hotel,létesítésénél, csak akkor jöhet tekintetbe az elvállalt kötelezettségnek a kötelezeit részéről való teljesité-