Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KÖTELMI JOG. 55 sából áll, a hitelező oly czélból, hogy követelése az átruházott Szerződések, ingatlanból kielégíttethessék, a keresetet arra tartozik irányitani, Színlelt úgy­hogy az uj telekkönyvi tulajdonos annak tűrésére köteleztessék, letek hatálya. hogy a felperes hitelező az ingatlanra kielégítési végrehajtást vezethessen. E mellett a hitelező megtámadási keresetének útjá­ban nem áll a telekkönyvi rendtartás 148. §-ának az a rendel­kezése, mely szerint törlési keresetet csak telekkönyvi jogaiban sértett fel indíthat, mert tekintettel arra, hogy a nyilvánkönyv csak a jóhiszemű jogszerzőt védi, kijátszás esetében a telek­könyvi bejegyzés a rosszakaratból (in fraudeui creditoris) elkö­vetett károsítást törvényes eljárássá nem teszi. Minthogy felperes keresete arra irányul, hogy követelésének kielégithetése czél­jából alperesek az ingatlan végrehajtás alá vonásának tűrésére köteleztessenek és a keresetben előterjesztett abbeli kérelemben, hogy az alperesek között kötött vételi szerződés érvénytelennek kimondassék és 2. r. alperes tulajdonjoga törlésénék tűrésére köteleztessék, benfoglaltatik az a kérelem is, hogy alperesek a végrehajtás tűrésére köteleztessenek, tekintve, hogy a másodbiró­ság felperest az ügy érdemének elbírálása nélkül, csupán keres­hetőségi jog hiánj'ából utasította el keresetével, ezekhez képest a másodbiróság Ítéletét megváltoztatni, felperes kereshetőségi jogát megállapítani és a másodbiróságot érdemleges ítélet hoza­talára utasítani kellett. (97. okt. 6. 1231. Dt. 3. X. 56.) 14930. Kolozsvári tábla: A per adataiból világos, hogy a pe- Szóbeli meg­res írásbeli ádásbeli adás-vevési szerződést akartak kötni, szóbeli állapodás ha­megállapodás ily esetben, •— ha az írásbeli szerződés létre nem tálya, ha irás­jön, nem kötelező. (95. decz. 4. 5831.) beli szerződést 14931. Curia: Ha a felek világosan írásbeli szerződés kötésében akartak a egyezték meg, a szerződés annak irásba foglalása és aláírása felek kötni. előtt megkötöttnek nem tekintetvén, ha az írásbeli szerződés nem készült el, a szerződés az osztr. ptk. 884. értelmében meg­kötöttnek nem tekinthető. Ily esetben szerződésszegésről nem lehet szó ; az ily megállapodás mellett átvett foglaló kétszerese nem követelhető, hanem csak az előbbi állapotba való vissza­helyezésnek van helye. Az ily megállapodás alapján átvett és a szerződés létre nem jötte folytán bírói letétbe helyezett foglaló fizetésül letettnek csak akkor tekinthető, ha a letevő az ellen­felet a foglalóval a letétel előtt megkínálta s ez azt elfogadni vonakodott. (1251 1896.) 14932. Curia: A. mennyiben a felperes azt a panaszt hozza írásbeli szer­ié), hogy a felebbezési bíróság ítéleti tényállásában döntő súlyt ződe'st meg­helyezett a kereseti jog megbirálásánál, a vételről kiállított ok- előző vagy az­irat tartalmába fel nem vett arra a szóbeli megállapodásra, mely zal egyidejű szerint a vétel tárgyát egy csupán hat hétig használatban állott szóbeli szerz. gőzcséplőgép képezte, felülvizsgálati kérelme szintén alaptalan hatálya. azért, mert a felperesnek a vétel megkötésekor ilyen irányban bizonyítottnak elfogadott megállapodása, a miként azt a felebbe­zési bíróság is ítéleti indokaiban helyesen kifejtette, nem tartalmaz a vétel megkötésekor kiállított okirattal ellentétes szóbeli meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom