Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

56 KÖTELMI JOG. Szerződések, allapodást. Az okirat tartalma szerint a felek, a vétel tárgyát írásbeli szer- egy használt (gebrauchte) gőzcséplőgépben jelölték meg. A zödést meg- midőn tehát az alperes a felebbezési bíróság ítéleti tényállása üözö vagy az-szerint azt vitatta, hogy a vétel megkötésekor ki lett kötve, hogy a fél egyidejű szállítandó gépnek csupán hat hétig használtnak szabad lenni, nem szóbeli szer- kiránt az okirat tartalmától eltérő szóbeli megállapodást bizonyítani, ződés hatása, hanem csakis azt, hogy a felék megállapodtak az okirat tartalmúban a vétel tárgya minőségének megjelölésérc használt kifejezésnek értelmére nézve. Minthogy pedig a felek szerződések megkötésénél az általok használt kifejezéseknek, az ő szerződési akaratuknak megfelelő értelmét közmegegj^ezéssel meghatározhatják, ennélfogva az alperes sem volt elzárható attól, hogy bebizonyíthassa, hogy a vétel megkötésekor, az arról felvett okirat tartalmába felvett „használt" gőzcséplőgép kifejezésnek megállapodásszerű értelme a felek között milyen volt. A felebbezési biróság ily megállapodás létrejöttére vonatkozó megállapítása pedig ténj'kérdésre vonatkozván, a S. E. 197. §. 2 pontja szerint, csupán eljárási jogszabály megsértése okából volna megtámadható, ezt azonban a felperes nem panaszolja . . . (97. szept. 10. I. G. 138.) 1Í933. Cwria: ... A mi a felperes részéről a felülvizsgálati kérelemben felhozott panaszt illeti jelesül, hogy a felebbezési biróság a szerződés értelmezésére vonatkozó anyagi jogszabályokat és különösen azt az anyagi jogszabályt is, mely szerint az írásbeli szerződéssel szemben az azt megelőzően vagy megkötésével egyidejűleg létrejött szóbeli megállapodások figyelembe nem vehetők, sértette meg, midőn a 27. szerződésnek s különösen a szerződés 6. pontjának mint homályosnak értelmezésébe bocsátkozott és alperesnek a bizonyítást a szerződést megelőzően s az azzal egyidejűleg létrejött szóbeli megállapodásokra és felperes jogelődének a szerződés megkötése után annak miként való értelmezése tekintetében állítólag tett kijelentésére megengedte .... ezek a panaszok alaptalanok. Ugyanis a 27. szerződés 1. pontjának szószerinti tartalma szerint a vétel tárgyát képező ingatlannak területrészei azok tüzetes megjelölésével kataszteri holdanként két különböző összegű u. m. 180 frt és 120 frt vételár fejében eladottaknak jelentetnek ki. Ezenkivül a szerződés 6. pontjában a nélkül, hogy e pont külön felvételének a czélja a szerződésben kiemeltetett volna, az foglaltatik, hogy az eladott telekkvi jószág-testekben találtató hászonvehetlen föld szintén eladatott. A szerződés eme tartalmából, a mint ezt a felebbezési biróság is Ítéletében helyesen jelentette ki, nyilvánvaló, hogy a szerződés 1. pontjában meghatározott vételárak a 6. pontban megjelölt hasznavehetlen föld után maga a szerződésszó szerinti tartalma alapján nem követelhetők, minélfogva a felebbezési biróság nem sértett meg jogszabályt akkor, midőn annak megállapítására, hogy a szerződő felek a haszonvehet étlen föld tulajdonának megszerzése ellenében vételár fizetését szánd élcolták-c kikötni, vagy nem. a felek között agy a szerződés megkötését megelőzőleg folytatott tárgyalásokat valamint a szerződés kötését kö-