Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KÖTELMI JOG. 53 14921. Curia: Az A) a. erefdeti kötelezvényei hitelező felperes A kötelezett­birtokáhan lévén, az alperesek azt a kifogást, hogy az A) alattin ség teljesi­alapuló ügylet a hitelező által el nem fogadtatván, létre nem jött, tése. sikerrel csak ugg érvényesithetnék, ha kimutatták volna, hogy a Teljesítés kötelezvény birtoka nem nyugszik jogos alapon, vagy hogy annak utalványozás átadása a kötelezett részéről nem kötelező szándékkal történt. A által. felebbezési bíróságnak ítéleti tényállása szerint az alperesek ez esetek egyikének fenforgását sem mutatták ki. Ily körülmények között egymagában az, hogy felperes intézet az A. alatti el­könyvelését mellőzte, mint pusztán a belső ügykezelés körébe eső mozzanat, jogi jelentőséggel a kötelem fenállására nézve nem birhat. Minthogy pedig a kötelezettségnek az A) a. kiállításával köztörvényi, és egyidejűleg a váltók kiállításával váltói jogalapon egymás mellett történt elvállalása következtében a hitelező követe­lését az adós ellen bármelyik alapon érvényesítheti, s az adós, akármelyik alapon érvényesíttetik is ellenében a követelés, csak azt igényelheti, hogy neki a teljesítés ellenében az ugyanazon tartozás fejében kiállított okiratok visszaadassanak, ennélfogva a felebbezési biróság nem sértett meg jogszabályt, hogy az alpereseket, mint örökösöket, a tényállása szerint fen­álló 6000 frt tőkeösszeg s járulékai erejéig az A. a. kötelezvény alapján marasztalta, miután a fizetés teljesítése ellenében a fel­peres intézet is kötelezte ugy az A. a. kötelezvénjmek, valamint az ily összeg erejéig birtokában levő váltóknak egjndejüleges visszaadására. (97. decz. 1. I. G. 333.) 14922. Curia: A másodbiróság Ítéletének indokolásában helyesen értelmezte az A-/, alatti egyezségnek tartalmát, a midőn annak alapján kimondotta, hogy az alperes annak következtében, hogy követelésére váltókat kapott, nincs elzárva attól, hog3r kö­vetelését a csődtömeg ellenabirói egyézség alapján, mint eredeti jogalapon érvényesíthesse. Az adósnak azonban abban az eset­ben, a mikor hitelezője a váltóval is fedezett követelését ellené­ben a köztörvényi jogalapon érvéiryesiti, joga van követelni, hog}r hitelezője a követelésnek kifizetésével egjddejüleg neki ki­adja a fedezetül szolgáló váltókat is ; — ennélfogva az alperes­nek a csődtömeg ellen bejelentett, váltóval fedezett követelése kiegyenlítésének ez a feltétele itéletileg kimondandó volt. Az alperes részéről követelésének a csődtömeg irán3rában feltétlenül történt érvéiryesitésével szemben, a felperes tömeggondnoknak keresete csak a feltételes kielégítés tekintetében sikerre vezetvén a perköltség a felek között a prts. 251. §. szerint kölcsönösen meg volt szüntetendő. (98. márcz. 9. 150/98. V.) 14923. Kolozsvári tábla: A váltóadása folytán az eredeti kötelezettségi viszony a felek között megszűntnek csak akkor tekinthető, ha a felek megállapodása arra irányul, bogy az ere­deti kötelemnek megszüntetéséről annak helyébe, a váltói köte­lezettség lépjen, kétségesetén a vélelem a mellett szól, hogy a felek nem akartak újítást létrehozni, hanem a régi kötelmet fenntartani. (97. máj. 18. 935.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom