Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

380 POLG. TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS. 1868: LIV. helye nem volna, a törvény által utalva nincs, a másodbiróság t.-cz. nyilvánvalóan helytelenül alkalmazta a jelen esetre az 1881. évi 53. §. XLI. t.-cz. 43. §-át, s miután a perrendtartás 53. és 54. §-ai vaEltérés a ren- ] a mint a kereskedelmi eljárás 8. §-a egyéb esete sem forog1 fenn: des illetékes- helytelenül mondotta ki hivatalból az eljáró bíróságot illetékteségtől. lennek, miért is a másodbiróság végzésének megváltoztatásával az elsőfokú bíróság végzése az illetékesség elleni kifogásnak elkésetten történt felhozása miatt a kereskedelmi eljárás 13. §-a alapján volt helybenhagyandó. (97. márcz. 24. 192. Dt. 3. VIII. 105.) 15466. Curia: Az 1868: LIV. t.-cz. 53. §-ának c) pontja csak a házassági viszony érdemleges elbírálását tárgyazó perekre — felbontás, ágytól és asztaltól való elválás — vonatkozik, a melyek közé a házassági elválásból felmerülő vagyoni követelések iránti keresetek nem tartoznak. (97. jul. 14. I. G. 218.) 56. §. 15467. Curia: Alperesek ... az elsőbiróság ítéletét a miatt Birói érde- is megtámadták, hogy azt az 1868: LIV. t.-cz. 56. §. b. pontja kéltség. rendelkezése ellenére az alperes ügyvédével harmadfokú rokonságban állt s így érdekelt biró hozta meg. A felebbezési bíróság alperesnek a birói érdekeltsége miatt tett panaszát azért vetette el, mert felfogása szerint az idézett 56. §. b) pontjában foglalt rendelkezés csak a biró és a peres fél között, nem pedig a peres fél ügyvéde és az itélő biró közötti rokonsági viszony fennállása esetén is nyerhet alkalmazást. A felebbezési bíróságnak ez a nézete azonban téves, mert abban az esetben, ha az idézett 56. §. b) pontja szerinti rokonsági összeköttetés a perben itélő biró és a peres fél ügyvéde között forog is fenn, az a rokonság a birót az Ítélkezésből kizárja, mivel az idézett törvény a biró ítélkezését kizáró okul a birónak nem magával a féllel, hanem általában valamely a perben érdekelt egyénnel fennálló rokonsága esetére állapitja meg, már pedig a perben az ügyvédnek érdeke is érintve van. (97. decz. 2. I. G. 338.) 70 §. 15468. Curia: Az 1868: LIV. t.-cz. 70. §-a értelmében a Perletétel, perletétel a per elvesztésével csak abban az esetben egyenlő hatályú, ha felperes a pert végitélet hozatala előtt teszi le, ha azonban az elállás az elsőbirósági itélet után történik, tkrdts. 70. §-a nem alkalmazható s a perköltség megitélésénél a tkrdts. 251. §-a irányadó. (2.096/96.) 15469. Budapesti tábla: Perletéte" ellen nem felebbezésnek, hanem csak perújításnak van helye. (97. febr. 18. I. G. 9.) 15470. Curia: Az elsőbiróság a viszonkereset érdemében nem ítélvén, a másodbiróság sem Ítélhet, hanem utasítania kell az elsőbiróságot a viszonkereset tárgyában érdemleges itélet hozatalára. (97. nov. 3. 1790. Dt. 3. X. 79.) 1881: LIX. 15471. Kolozsvári tábla: Az épületek a tulajdonul nemigét.-cz. nyelt belső teleknek — mint fődolognak — tartozéka lévén, 8. §. azokat az első bíróság helyesen mondotta ki a hagyatékhoz tartozóknak, ellenben nz elsőbirósági ítéletnek az épületek építési