Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

POLG. TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS. 379 az 1868. LIV t.-cz. 35. §-a második bekezdésének rendelkezé- 1868: LIV. sén alapuló attól a jogától, hogy a kétségbe nein vontán Buda- t.-cz. pesten vezetett kereskedelmi könyveinek kivonatára is alapitoit 52- §• jelen kereseti követelését, mely mint felperesre nézve kétségte- Eltérés a renlenül kereskedelmi ügyletből származó, a kereskedelmi kön}'- des illetékesvekbe bevezetés tárgyát képezi, a könyvek vitele helyének biró- ségtöl. sága, mint a törvény értelmében helyileg illetékes bíróság előtt érvényesíthesse. Ennélfogva és minthogy az eljáró bíróság a felperes kereskedelmi könyvei vitelének helyére nézve illetékes: alperesnek a helyi illetékesség ellen tett kifogása alaptalan (97. okt. 20. 2681.) 15*63. Kolozsvári tábla: Az 1868: LIV. t.-cz. 52. §. b) pontjában foglalt rendelkezés csak hazai bíróságokra értendő, minthogy pedig a kereset alapjául szolgálót A'/, alatti kötéssel a felek a köztük felmerülhető perek elintézésére a trieszti tőzsdebiróságot — nem valamelyik hazai biróságot — kötötték ki, a magyar honos alperes, az érintett kötés alapján ellene hazai bíróság előtt indított e perben a bírói illetőség kérdésében az i-,. alattiban foglnlt megállapodásra sikerrel nem hivatkozhatik, hanem az illetőség kérdése, a perjog szabálya értelmében elbírálandó. (97. ápr. 8. 84-0.) 15464. Curia: Az 1893. évi XVIII. t.-cz. 214. §. ren- 53. §. delkezésénél fogva alkalmazandó 1881 :LIX. t.-cz. 59. §. elsi'. bekezdése és 4. pontja szerint a másodbiróságnak a bírói illetőség kérdésében hozott végzése ellen további felfolyamodás csak azokban az esetekben engedtetik meg, melyekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nincsen, ez az eset azonban itt fenn nem forog, egyfelül, mert az 1868: LIV. t.-cz. 53. §. csak azokra az esetekre vonatkozik, melyekben ugyan e törvény I. czim III. fejezetében tárgj^alt birói illetőségi szabályoktól eltérésnek helye nincsen, de egyáltalában nem vonatkozik az eljárás nemeire, mely a III. czim 1. §-ban van szabályozva, minélfogva az a rendes birói illetőségtől való eltérés fogalma alá nem esik, ha a gyámság és gondnokság alatti szeméigeket illetőleg, a rendes eljárás helyett a sommás eljárás kiköttetik, másfelől pedig, mert a kereset tárgya készpénz követelés, mely valamely _ eljárási szabály által külön ügybirósághoz utasitva nincseo. (97. jun. 16. I. H. 25.) 15465. Curia: Tekintve, hogy az 1881. évi XLI. t.-cz. IV. fejezetében szabályozott kártalanítási eljárásnak a 43. §-ban kijelölt birtokbiróságnál csak abban az esetben van helye, ha a kártalanitandó ingatlan az ebben a törvényben megallapitott kisajátítási eljárás mellett vétetik el a tulajdonostól : s tekintve, hogy a fen forgó esetben a kereset tárgyát olyan ingatlanok értékének a megtéritése képezi, a melyeket az alperes a törvényben előirt kisajátítási eljárás mellőzésével foglalt el a felperestől; a jelen esetben tehát az idézett törvényben szabályozott külön kártalanítási eljárásnak sem lehet helye,' ennélfogva tekintve, hogy a jelen per tárgya olyan külön ügybirósághoz, melytől eltérésnek