Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

378 POLG. TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS. 1868: LIV. fogalommeghatározásból kitűnik, csupán a hitelező személyében t.-cz. áll be változás, s az ált. ptkv. 1,394. §. szerint az engedményes 35. §. jogai azonosak az engedményező jogaival, az adós helyzete vál­Általános tozatlan marad ; ezzel az elvvel is ellenkeznék az, ha az enged­illetékesség. ményes a kivételes biróságnál való perelhetési jogát az enged­ményezett követelésre nézve elvesztené; s az adósnak jogi hely­zetét jelentékenyen javítaná az; ha az engedményes őt a prdts. 30. §-án alapuló rendes bírósága előtt vonhatná perbe. Mind­ezeknél fogva a) tekintettel arra, hogy a birói illetékesség szabá­lyozása a felek dispositiójának alá van vetve; b) valamaly követelés csak bizonyos biróságnál való érvényesithetési joga magával a követelés lényegével össze van forrva; miért oly sze­mélyes jognak nem tekinthető, mely másra át nem szállhatna; c) végül tekintettel az engedménynek feltüntetett jogi hatályára : a rendelkező részben körülírt jogi elvet kimondani kellett. (97. decz. 31. Hitelesíttetett 98. jan. 5—8. sz. polg. döntvény). Holttá nyilvá- 15460. Curia : Az a körülmény, hogy a holttá nyilvánítandó mías hiró- külföldi, a bírói illetőség megállapításának kérdésében jelentőség­nél : nem k'r' ha a vagyon, melyre a holttá nyilvánítást kérő XXXT. t.-cz. örökösödési igényt tart, Magyarország területén létezik, (97. jan. 132 §.) 22. 4630/96. J. 97. 43.) 1881: LIX. 15461. Curia: Ha a vitás kérdés az, hogy mindenik biró­t.-cz. ság a másik területén fekvőnek állítja a kérvény tárgyátképező 7. §. ingatlant, annak kinyomozására a Curia az 1881: LIX. t.-cz. ,7. Illetékességi §-a értelmében hivatva nincsen, hogy a szóban forgó ingatlan a összeütközés, természetben tényleg melyik telekkönyvi hatóság területén fek­szik Ennek kinyomozása és megállapítása az illető telekkönyvi hatóságoknak képezi feladatát; valamint továbbá az is, hogy a mennyiben minden ingatlan annak a községnek a telekjegyző­könyvébe veendő fel, melynek területén fekszik, ha esetleg hely­telenül a szóban forgó ingatlan nem annak a községnek telek­jegyzőkönyvében volna felvéve, melyben az a közigazgatási be­osztás szerint tartozik, előzetesen a téves telekkönyvi felvétel az 1892. április 15-én 8688. sz. a kibocsátott igazságügyi minisz­teri rendelet értelmében helyesbittessék. (97. máj. 25. 2632.) 1868: LIV. 15462. Budapesti tábla: Az 1868. évi LlV-ik t.-cz. 52. §, *'"cz" a) pontja szerint a rendes birói illetőségtől eltérésnek akkor van 52- §• hebye, ha a felek magukat valamely eleve kijelölt vagy meghatáro­Eltére's a ren- z^g j^élkiil a felperes szabad tetszése szerint választandó bármely des illetékes- rendes polgári bíróságnak szerződésileg alávetették. Eleve ki­ségtöl. jelölt bíróság alatt a törvény eme rendelkezése értelmében, csak határozottan megjelölt valamely bíróság érthető. A fenforgó eset­ben alperes által vitatott és a tanuk által bizonyított az a kikö­tés azonban, mely szerint alperes és felperesnek utazója szóbelileg abban állapodtak meg, hogy az Ügyletből eredő perekre a naqg­kikindai kir. bíróság illetékességét kötik ki, a kikötött bíróságnak határozott megjelölését (törvényszék vagy járásbíróság) nem tartal­mazza, joghat ód ylyal egyáltalában nem bir és igy nem fosztja meg felperest, kinek bejegyzett kereskedői minősége nem vitás;

Next

/
Oldalképek
Tartalom