Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

378 POLG. TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS. 1868: LIV. fogalommeghatározásból kitűnik, csupán a hitelező személyében t.-cz. áll be változás, s az ált. ptkv. 1,394. §. szerint az engedményes 35. §. jogai azonosak az engedményező jogaival, az adós helyzete válÁltalános tozatlan marad ; ezzel az elvvel is ellenkeznék az, ha az engedilletékesség. ményes a kivételes biróságnál való perelhetési jogát az engedményezett követelésre nézve elvesztené; s az adósnak jogi helyzetét jelentékenyen javítaná az; ha az engedményes őt a prdts. 30. §-án alapuló rendes bírósága előtt vonhatná perbe. Mindezeknél fogva a) tekintettel arra, hogy a birói illetékesség szabályozása a felek dispositiójának alá van vetve; b) valamaly követelés csak bizonyos biróságnál való érvényesithetési joga magával a követelés lényegével össze van forrva; miért oly személyes jognak nem tekinthető, mely másra át nem szállhatna; c) végül tekintettel az engedménynek feltüntetett jogi hatályára : a rendelkező részben körülírt jogi elvet kimondani kellett. (97. decz. 31. Hitelesíttetett 98. jan. 5—8. sz. polg. döntvény). Holttá nyilvá- 15460. Curia : Az a körülmény, hogy a holttá nyilvánítandó mías hiró- külföldi, a bírói illetőség megállapításának kérdésében jelentőségnél : nem k'r' ha a vagyon, melyre a holttá nyilvánítást kérő XXXT. t.-cz. örökösödési igényt tart, Magyarország területén létezik, (97. jan. 132 §.) 22. 4630/96. J. 97. 43.) 1881: LIX. 15461. Curia: Ha a vitás kérdés az, hogy mindenik birót.-cz. ság a másik területén fekvőnek állítja a kérvény tárgyátképező 7. §. ingatlant, annak kinyomozására a Curia az 1881: LIX. t.-cz. ,7. Illetékességi §-a értelmében hivatva nincsen, hogy a szóban forgó ingatlan a összeütközés, természetben tényleg melyik telekkönyvi hatóság területén fekszik Ennek kinyomozása és megállapítása az illető telekkönyvi hatóságoknak képezi feladatát; valamint továbbá az is, hogy a mennyiben minden ingatlan annak a községnek a telekjegyzőkönyvébe veendő fel, melynek területén fekszik, ha esetleg helytelenül a szóban forgó ingatlan nem annak a községnek telekjegyzőkönyvében volna felvéve, melyben az a közigazgatási beosztás szerint tartozik, előzetesen a téves telekkönyvi felvétel az 1892. április 15-én 8688. sz. a kibocsátott igazságügyi miniszteri rendelet értelmében helyesbittessék. (97. máj. 25. 2632.) 1868: LIV. 15462. Budapesti tábla: Az 1868. évi LlV-ik t.-cz. 52. §, *'"cz" a) pontja szerint a rendes birói illetőségtől eltérésnek akkor van 52- §• hebye, ha a felek magukat valamely eleve kijelölt vagy meghatároEltére's a ren- z^g j^élkiil a felperes szabad tetszése szerint választandó bármely des illetékes- rendes polgári bíróságnak szerződésileg alávetették. Eleve kiségtöl. jelölt bíróság alatt a törvény eme rendelkezése értelmében, csak határozottan megjelölt valamely bíróság érthető. A fenforgó esetben alperes által vitatott és a tanuk által bizonyított az a kikötés azonban, mely szerint alperes és felperesnek utazója szóbelileg abban állapodtak meg, hogy az Ügyletből eredő perekre a naqgkikindai kir. bíróság illetékességét kötik ki, a kikötött bíróságnak határozott megjelölését (törvényszék vagy járásbíróság) nem tartalmazza, joghat ód ylyal egyáltalában nem bir és igy nem fosztja meg felperest, kinek bejegyzett kereskedői minősége nem vitás;