Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

POLG. TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS. 373 b) Joggyakorlat. 15449. Budapesti tábla: Felperesek keresetöket olyan köve- 1868 : LIV. telés iránt indították, mely jogelődüket, néhai S. János volt her- t.-cz. czegprimást kinevezési okirata, a törvény és gyakorlat alapján 8. §. pisetumjárandóság czimén állítólag illette. Ennek a követelésnek Birói hatásérvényesitése azonban a polgári biróságok hatósága alá nem tar- kör. Pisetum tozik; mert azok a törvények, melyek az esztergomi érsek pise- iránti követetumjárandóságáról rendelkeznek, jelesül az 1342. évi decretum, lés. az 1439. évi 10., az 1522. évi 19., az 1553. évi 14., az 1554. évi 15., az 1557. évi 18., az 1622. évi 1. decretumok a pisetum járandósággal az esztergomi érseknek azt a kötelezettségét kötik össze, hogy a pénzverésnél megbizottjuk által ellenőrködni, különféle felügyeleti teendőket végezni, az arany és ezüstnek a külföldre való kivitelét megakadályozni tartozik. E szerint közhivatali teendők ellátásáért illetvén meg a mindenkoru esztergomi érseket a pisetumjárandóság, nyilvánvaló, hogy az ebből származó jogviszony nem magánjogi, hanem közjogi természetű, már pedig polgári biróságok a hatósága alá rendszerint csak olyan peres viszonyok tartoznak, melyek magánjogi igényekre, illetőleg kötelezettségekre vonatkoznak és nem létezik olyan törvény, mely a fenforgóhoz hasonló jogviszonyból származtatott igények megbirálását a polgári biróságok hatáskörébe utalná. Mit sem változtat ezen az a körülmény, hogy a Miksa-féle bányarendtartás behozatala következtében az 1573. év óta tényleg megszűnt az esztergomi érseknek az a kötelezettsége, melynél fogva a pénzverés körül ellenőrködni és felügyeletet gyakorolni tartoznak ; mert a pisetumjárandóságra nézve későbbi törvény eltérően nem rendelkezvén, annak jogi természete ugyanaz maradt, és igy az egyházi javadalom alkatrészére át nem változhatott. De ha átváltozott volna is, akkor sem tartoznék az abból származtatott igény megbirálása a polgári biróságok hatáskörébe. Épen ugy nincs befolyással a hatáskör kérdésének eldöntésére az, hogy a mint felperesek vitatják, a vallás- és közoktatási miniszter a kereseti igényt polgári perutra tartozónak elismerte, mert az a kérdés, hogy az ügy a polgári biróságok hatósága alá tartozik-e hivatalból vizsgálandó; ennélfogva a polgári biróságok hatáskörébe nem tartozó ügyekben az eljárás még akkor sem lenne folytatható, ha az érdekeltek magukat a polgári bíróság hatóságának kifejezetten alávetették volna. (96. okt. 27. 4870.) — Curia: Hhagyja. (97. szept. 28. 4535 ) 15450. Curia: Ha az előjegyzés igazolása iránti perben 1881: LIX. tulajdonjog elismerése is érvényesíttetik, a per elbírálása nem a t.-cz. telekkönyvi hatóság, hanem az illetékes birtokbiróság hatáskörébe g. §. tartozik, s ez azon alapon, hogy előjegyzés igazolása czéloztatik, Birtokbiróhatáskőréből el nem utasíthatja. (9140/95.) ság. 15451. Curia: A kereset arra irányul, hogy alperes tűrni tartozzék a felperes társaság vasutvonalát magában foglaló központi telekkönyvnek Nagy-Kanizsa község határáról szerkesztett