Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

CSŐDTÖRVÉNY. 363 Cs. T. 27. §-ának 2. pontja a fizetések megszüntetése okából nem Csödalkalmazható s igy az a körülmény, hogy közadósok ellen már törvény. 1895. márcz. 16-án, tehát különben is a megtámadott jogügylet 26—37. §§. után végrehajtás vezettetett, e jelen per elbírálásánál közömbös, Megtámadási felperes keresetét elutasítani kellett. (98. ápr. 14. 1340. J. 98. 25.) per. 15428. Curia : A Cs. T. 32. §. rendelkezéséhez képest a Cs. T -nek a közadós jogcselekményeinek megtámadhatóságára vonatkozó rendelkezései akkor is nyernek alkalmazást, ha a csőd az adósnak elhalálozása folytán, ennek hágyatéka ellen rendeltetett el. A megtámadási jog szempontjából tehát a jogcselekmény megtámadhatásának feltételeire nézve nem lehet különbséget tenni abban az esetben, ha a csőd nem közvetlenül az adós ellen, hanem annak hagyatéka ellen nyittatott meg, mindkét esetben a Cs. T. vonatkozó rendelkezései egyaránt alkalmazandók. (97. jan. 28. I. G. 375.) 15429. Curia: Alperes tagadta, hogy jogelődje Cz. L. az általa kieszközölt végrehajtás foganatosításakor tudta volna azt, hogy a közadós fizetéseit már megszüntette s ez által kétségbe vonta azt is, hogy a szerzett végrehajtási zálogjog jogelődével szemben megtámadható lett volna. Az elsőfokú bíróság ítéletének e helyütt is elfogadott idevonatkozó indokai alapján azonban bizonyítottnak tekintendő, hogy akkor, a midőn Cz. L. a közadós ellen a biztosítási végrehajtást foganatosította, közadós fizetéseit megszüntette és hogy erről alperes jogelődjének a végrehajtás foganatosításakor tudomása is volt s ennélfogva kétséget nem szenved, hogy az engedményező jogelőddel szemben a szerzett végrehajtási zálogjog a Cs. T. 27. §. 2-ik pontja alapján megtámadható". További kérdés és elbírálás tárgyát ennek folytán csak az képezheti, hogy fenforognak-e olyan körülmények, melyek a törvény értelmében elegendő alapot nyújtanak arra, hogy a megtámadási jog alperessel mint jogutóddal szemben is gyakorlható ? Az A7. a. végzésből kitűnik, hogy közadós ellen a csőd 1890. július hó 24-én nyittatott meg, inig a NB7- a. csatolt engedmény nyel az van bizonyítva, hogy a követelés átruházása 1890. augusztus hó 4-én történt. E tényállás mellett jelen esetben közömbős az a kérdés, hogy fenforog-e a közadós részéről a hitelezők kijátszására s illetve károsítására irányuló oly jogcselekmény, mely a jogutóddal szemben a Cs. T. 35. §. 1. pontja alapján megtámadási okul érvényesithethető ? Mert a követelés és az annak alapján szerzett zálogjog alperesre már a csödnyitás után ruháztatván át. alperes nem vé<lekézhetik avval, hogy a Cs. T. 35. §. 1. pontjára való tekintettel, elődjének szerzett jogát megtámadhatlanndk hitte, mivel a kellően közhírré tett csődnyitás tényével szemben alperes tartozott rolna tájékozást szerezni arról, hogy jogelődje a végrehajtási zálogjogot mily körülmények közt szerezte, a mennyiben pedig ezt elmulasztotta, vélt károsodását csakis saját mulasztásának tulajdonithatja. (97. jun. 25. 3222. Ü. L. 97. 36.). 15430. Curia : Felp. keresetét arra alapítja, hogy ő A. Ferencz, a közadós czég egyik beltagja ellen, végrehajtást vezetvén, álli-