Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

362 CSŐDTÖRVÉNY. Csöd- jognak alapjául szolgáló emiitett tényállásait egyáltalán nem bizotörvény. nyitotta; mert az a körülmény, hogy a követelések átruházása a 26—27. §§. közadós könyveibe fel nem jegyeztetett, hogy azok valódiságáról és Megtámadási fenállásáról félperes az ügylet megkötése előtt vagy után meggyöpw- zödést nem szerzett, hogy az átruházásról az illető adósok nem értesíttettek, kogy felperesnek az engedményezés által biztosítani czélzott 3000 frt váltókövetelése egyéb módon is biztosit! atott közadós adóstársai által, még valóságuk esetén sem alkalmasak arra, hogy azok alapján az ügylet szirdélt, illetve a hitelezők megkárosítását czélzó voltát — szemben a B) alatti okirat tartalmával — a Cs. T. 28. § 1. pontja, illetőleg 29. §-a alapján megállapítani lehetne: mert továbbá alperes arra nézve sem hozo't íél elfogadható bizonyítékot, hogy közadós fizetéseit akár a b) alatti kiállítását megelőző időben, akár a b) alatti kiállításakor, vagy az azt kővető 15 napon belül megszüntette : mert az a puszta tény egymagáiban^ hopp a közadós felperesnek, mint hitelezőjének, 3,000 frtos váltókövetelése biztosításául 3020 frt 72 kr. értékű activ követeléseit 1894. szept. 6-én, tehát oly időben, midőn a követélés alapját képező váltó még le nem járt. felperesre átruházta, a közadós fizetései megszüntetésének ismérveit egyáltalán nem foglalja magában; egyéb bizonyítékot pedig alperes fel nem hozóit. Ezek szerint az érvényesített megtámadási jognak minden törvényes előfeltétele hiányzik. (97. nov. 1<>. 594. J. 98. 2.) 15427. Curia: Felperes tömeggondnok az alperes és közadósok között 1895. évi febr. 21-én létrejött azt a jogügyletet kéri a Cs. T. 28. §-ának 2. pontja alapján a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak kimondani, a mely szerint az alperes a közadósok tulajdonához tartozott házát 1610 frt vételáron megvette. Habár alperes beismerte, hogy a közadósokhoz a Cs. T. 28. §. 2. pontjában meghatározott rokonsági viszonyban áll a felperes : mégis mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával keresetével elutasítani kellett; mert az idézett törvényhely értelmében a fennálló rokonsági kötelék mellett másik alapfeltétele a jogügylet megtámadhatóságának az, hogy a csődhitelezők károsodását vonja maga után. Minthogy pedig a csatolt telekkönyvi kivonat tartalma szerint az alperes által megvett ingatlan egyrészt az alperes férje javára meg van terhelve 1.600 frtnyi zálogjoggal ; s minthogy felperes nem is állítja, hogy a vétel tárgyát képezett ingatlan valóságos értéke, az azért a kihallgatott tanuk vallomása szerint tényleg kifizetett és a zálogjogilag biztosított követeles összege által különben is felemésztett vételárat meghaladja és minthogy e szerint az ingatlant terhelő köretelés összege már kimeríti annak értékét, azt pedig felperes nem bizonyította, hogy a zálogjogilag biztositolt köretelés fen nem állott, —- a jelen esetben azon jogügylet által, mély szerint alperes a közadósok ingatlanát a csődnyitás (1895. jan. 18.) előtt majdnem négy hónappal, a valóságos érté-Inad; megfelelő vételáron megvette és << rételárat kifizette, a csődhitelezök nem károsittattak meg. Minthogy pedig a közadósok nem kereskedők s igy alperessel szemben a