Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

354 CSŐDTÖRVÉNY. Csöd- tet nem az alperes esetleg fennálló követelésének a kielégítése törvény, czéljából vagy biztosítására szolgáltatta ki, hanem a létesült vé­26—37. §§. tclügylet folytán meghatározott vételár fizetése ellenében azzal Megtámadási az utasitással, hogy a megfelelő összeget a gőzmalom javára irja. per. Ennél a kétségtelen vételügyletnek tekintendő jogügyletnél tehát a megfelelő vételárt a perhen kifejtettek szerint különben is csupán elnézésből hitelező igazgatóság szándéka nem arra irányult, hogy alperes esetleges követelésére a küldemény értékével kielégítési nyer­jen, hanem, hopp a megfelelő vételári összeget ni peres verő a gőz­malomnak be fogja szolgáltatni, a minek követéléséhez egyébiránt felperes csődtömegnek joga van. Félperes csődtömeg ezek folytán a verö/öl csakis a vételár követeléséhez nyervén jogot, ez a vétel­ügylet, illetve az igazgatóságnak ebből leróni jogcselekménye, meg nem támadható és nem hatálytalánitható. Nem adja meg ezt a jogot a csődtömeg részére az sem, hogy az igazgatóság az árut alperesnek a megállapodottól eltérőleg, a vételárnak postai meg­bizás utján való előzetes beszedése nélkül küldte, mert az igaz­gatóságnak ebbeli mulasztása, a mennyiben a csődtömegre káros volna, csakis arra jogositaná a csődtömeget, hogy a terhelt igaz­gatósági tagok ellen forduljon, de ez a körülmény a vételügylet; illetve az igazgatóság erre vonatkozó jogcselekményének hatály­talanítását nem eredményezheti. De nem teremi jogalapot a kér­déses jogügylet hatálytalanítására az sem, hopp alperes a liszt vételárára megtartási avagy beszámítási jogot kiván érvényesíteni, 'mert ezek a kérdések a megtámadási per keretébe különben sem vonhatók és el nem bírálhatók, hogy pedig a vételár követelése iránt indítható perben ily jogokat alperes érvényesithet-e sikerrel, a fenforgó jogcselekmény hatálytalanítására indokul nem szolgál­hatnak. A kifejtettekhez képest a csődtörvény értelmében meg­támadható és hatálytalanítható jogcselekményt a kereset alapjául vett jogügylet nem képezvén, felperes csődtömeget alaptalan ke­resetével elutasítani kellett stb. (97. máj. 7. 10. J. 97. 27.) 15416. Curia: Az állandó birói gyakorlat értelmében, a csőd­megtámadási keresetek oly esetekben, a melyben a váltóbiróság által elrendelt végrehajtás hatálytalanítása czéloztatik, a váltóbi­róság előtt ís megindíthatok ugyan, a peres eljárás ezekben a meg­támadási perekben azonban nem a különleges váltó eljárást sza­bályozó igazságügyminiszteri rendelet, hanem a polgári perrend­tartás általános szabályai szerint folytatandó. A másodbiróság ebből folyóan helytelenül alkalmazta a felperes által beadott fe­lebbezésre nézve a váltóeljárás 36. §-át és minthogy a perrend­tartás szabályai szerint a felebbezési határidő 15 nap, a vissza­utasított felebbezés pedig e határidőn belül adatott be, ezt a felebbezést a másodbiróság végzésének megváltoztatásával, tör­vényes időben beadottnak elfogadni és ennek következménye­ként a másodbiróságot az elsőbiróság ítéletének felebbezett ré­szében leendő megvizsgálására utasítani kellett. (98. jun. 27. 591.) 15417. Pécsi tábla : Az a körülmény, hogy egy kereskedő, ahelyett, hogy világos kereskedelmi adósságát kifizetné, azért a

Next

/
Oldalképek
Tartalom