Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

hozta fel kifogásul, hogy a váltó a törült telep helyén lett volna Váltómegóvatolandó, hanem azt, hogy a telepítés egyáltalán jogosulat- törvény, lan volt; mert a szóbeli megállapodás szerint (melyet ugyan fel- 43. §. peres tagadásával szemben viszont ő sem bizonyitott) a váltó Telepitett Nagy-Őszön a nagy-őszi népbanknál volt fizetendő. Az ő véde-váltó bemutakezése szerint tehát a törült telep („Zahlbar bei der Pester tása. ungarischen Commerzial-Bank in Budapest"), szintoly jogosulat- (50., 51. §§.) lanul vezettetett a váltóra, mint a jelenleg olvasható telepítés s minthogy a fentiek szerint tényleg mindkettő utólag s a váltókötelezettek beleegyezése nélkül Íratott a váltóra, érvényesnek egyik sem tekinthető. Ebből az következik, hogy a váltó ezen alperessel szemben, mint nem telepitett birálandó el; nem tel'epitett váltónál pedig az elfogadó elleni rúttól'ereset fentartására a V. T. 44. §-a értelmében óvás nem szükséges. Mindazonáltal felperes elsőrendű alperessel szemben is el volt utasítandó az óvásköltség czimén felszámított 18 írt 50 krra, váltódíj czimén felszámított 3 frt 34 krra s ezen összegek kamatára, továbbá a külön is követelt VsVo váltódijra nézve, mert ezen összegekhez felperesnek a V. T. 50. és 51. §§-ai értelmében csak azon esetben lehetne joga, ha szabályszerű óvás vétetett volna fel; el volt továbbá utasítandó a perköltség czimén felszámított 52 frt 50 krra és végrehajtási költség czimén felszámított lő frtra s ezen összegek kamatára nézve, mert a V. T. 50. és öl. §§-aiban emiitett s az előzőktől, valamint az elfogadótól követelhető költségek alatt csak az anyagi váltójogon alapidő költségek értendők, melyek közé a felperes saját midasztásából felmerült per és végrehajtási költségek nem tartoznak. Ellenben elsőrendű alperesnek a kamat ellen azon az alapon emelt kifogása, hogy az óvás felvételéről nem értesitetett, alaptalan; mert az elfogadó nem tartozik a V. T. 45. §-a szerint értesítendő előzők közé s a fenforgó esetben alperes fizetési kötelezettsége különben is független az óvás felvételétől; és mert alperes önmaga azt adván elő, hogy a váltó szóbeli megállapodás szerint Nagy-Őszön a nagyőszi népbanknál mint váltóbirtokosnál volt fizetendő, ezen saját előadása szerint a váltónak fizetés végetti bemutatása szükséges nem volt. (97. márcz. 18. 863/96. v. P. XXXIV. 11.) 15352. Trencséni tsz.: A peres felek előadásából és az ere- 43 §. deti váltó megtekintéséből kétségtelenül kiderül, hogy az eredeti- Telepitett leg Bécsben, a cs. kir. szab. ausztriai Landesbanknál volt tele- váltó bemutapitve s ezen telephely a váltó kibocsátója H. E. rendeletére fel- tása. Telepiperes által töröltetett s telepesként a trencséni takarékpénztár tésből eredő vezetetett a váltóra. Ezek szerint tehát a kereseti váltónál nem kifogások, hiányos kelléknek utólagos kitöltéséről, hanem a váltó eredeti tar- (82-> 93.) tabudnak meg változtatásáról lévén szó, nem a V. T. 93. §-a, hanem annak 82. §-a alkalmazandó, mely szakasznak értelmében fehéresnek lett volna kötelessége — alperes tagadása ellenében ~ bizonyítani, hogy ezen megváltoztatás még alperes aláírása előtt történt s illetve, hogg a kereseti váltón eredetileg létezett telepítés az alperessel létrejött megállapodás alapján tör ültetett ki és vál-