Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 311 nek a K. T. 484. §-ára alapított érvelése figyelembe vehető nem Kereskedelmi volt, mert ezen törvényszakasz a jelen esetre alkalmazást nem törvény, nyerhet. A 484. §. ugyanis a biztosított tárgy tulajdonának a 485. §. szerződés tartama alatti átruházásáról és az ezzel kapcsolatos Jcö- A blzt- szerz' vetkezményékről rendelkezik, a jelen esetben a szerződés érvényesen hatályának létrejött ugyan és a biztosítási idő a szerződés megkötésével kez- me9szuntedetét is vette, de a szerződés még hatályba nem lépett és így a szerződés tartama, mely csak a biztosítási koczkázat viselésének időpontjában kezdődik, még kezdetét sem vette. De nem bir alappal felperesnek a K. T. 486. §-ának második kikezdésére fektetett érvelése sem, mert ezen törvényszakasz a letelt biztosítási tartamnak megfelelő díj megfizetéséről rendelkezik, a peres biztosítás azonban meg sem kezdődvén, lejárt díjról szó sem lehet. Mindezek alapján mindkét alsóbirósági ítélet megváltoztatásával, a sommás végzés hatályon kívül helyezése mellett, felperes keresetével elutasítandó volt. (97. okt. 12. 785. J. 98. 3.) 15322. Curia: T. J. és H. L. alperesi tanuk egybehangzó vallomásával bizonyított tény az, hogy a kereseti váltó egyike azon váltóknak, melyeket alperes a felperessel öt évre kötött biztosítási ügyletből kifolyólag biztosítási díj fejében adott felperesnek. A felperes által 9083/96. sz. keresettel folyamatba tett és e helyen 324/97. sz. a. egyidejűleg elbírált váltópernél 7- a. csatolt eredeti kötvény szerint a biztosítási díj az egész öt év tartamára egy összegben van ugyan megállapítva, mely összeg a kötvény szavai szerint annak átvételekor azonnal készpénzben lefizetendő : tekintve azonban, hogy ezen egész díjösszegnek megtörtént lefizetése a kötvényen nyugtatva nincs, a kötvénynek alperes kezei között léte pedig a biztosítási feltételeknek a törvény rendelkezésével nem ellenkező 1. §-a szerint az egész díjnak lefizetését nem bizonyítja: tekintve, hogy a nevezett tanuk vallomásával az van bizonyítva, hogy szóbeli megállapodás alapján alperes a dijat hat részletben fizethette, mely részletek elsejét készpénzben lefizette, a többiről pedig félévenkint lejárandó 5 darab váltót adott, melyeknek egyike a kereseti váltó; tekintve, hogy e szerint a felek a díjfizetés módozata tekintetében abban egyeztek meg, hogy az visszatérő időszakokban legyen fizetendő ; tekintve, hogy a több évre eszközölt biztosításoknál az egyes díjrészletekről kiállított dijváltők rendszerint nem fizetéskép, hanem csak fedezetül adatnak, azt pedig, hogy a kereseti váltó kifejezetten fizetésül adatott és fogadtatott el, felperes nem bizonyította, a mennyiben H. L. tanú a feleknek ily értelmű határozott nyilatkozatát nem tanúsítja és így ezen tanúnak az a vallomása, hogy alperes fizetés fejében adott váltókat, a tanuknak csak egyéni véleményét fejezi ki, mely véleménynyel ellentétben T. J. tanú a váltókat fedezetül adottaknak mondja; tekintve, hogy a biztosítási szerződés, mely jelen esetben a váltóügylet alapját képezi, a K. T. 485. §. 4. pontja értelmében hatályát veszti, ha a visszatérő időszakokban fizetendő dijnak fizetése elmulasztatik; a hatályát vesztett szerződésből pedig díjfizetésre igény nem támasztható ; felperest a harmadik