Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

282 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. Kereskedelmi ségét felperessel szemben nem szüntette is meg- az, hogy feltörvény, peres 2. rendű alperesnek, mint az 1. rendű alperes részéről a 351., 352. §§. megrendelés alkalmával az áru átvevőjéül megjelölt M. és G. Az átvevő épitési vállalkozó társaság egyik tagjának a vételár fizetésére késedelme, haladékot adott, mindenesetre menekült kötelezettsége alól az által, hogy felperes a 2. a. okiratnak az elsőbiróság által helyesen megállapított tartalma szerint az ügylettől elállott és mert felperes 4 az őt, mint eladót-, a kereskedelmi törvény 352. §. alapján illető vagylagos jogok közül a 2. a. okirat szerint az ügylettől való elállást választván, a már eayszer gyakorolt választástól el nem térhet és így az idézett §. alapján, miután az ügylet az elállás folytán meg nem kötöttnek veendő, sem vételárt, sem szállitási és egyéb költségeket alperesektől nem követelhet. (96. okt. 27. 1995.) — Curia: Hhagyja. (97. szept. 2. 103.) 354. §. 15292. Curia: A felebbezési biróság helyesen minősítette Értesítés el- az A) a. szerződést határidőhez nem kötett olyan vételi ügyletmulasztása. nek, a melyre nézve a felperes jogai érvényesítésénél a K. T. Kártérítés kö- 354. §. nyer alkalmazást. De másfelől a felebbezési biróság, vetélése. ennek a törvényszakasznak helytelen értelmezésével mondotta ki ítéletének indokai szerint azt, hogy a vevő felperes a teljesítéssel késedelemben levő eladó alperesek irányában kártérítési igényt azért nem érvényesíthet, mert ily jognak gyakorlatáról az alpereseket a kereset indítása előtt nem értesítette, maga a kereset pedig az értesítést nem pótolhatja. A K. T. 354. § a nem értelmezhető akként, hogy a teljesítési határidő után az azonnali érsitésnek elmulasztása a kárköveteléshez való igény elvesztését vonná maga után, mert ez a törvényszakasz a határidőhöz nem kötött ügyleteknél épen ellentétesen a 355. §-nak a fix vételi ügyletekre vonatkozó rendelkezésével, az értesítés elmulasztásához nem köti a jogvesztés hatályát. A K. T. 354. §-ának az állandó birói gyakorlat által megállapított helyes értelmezése szerint az azonnal való értesítés elmulasztásának csak az a következménye, hogy a teljesítésben késedelmes fél mindaddig ragaszkodhatik a teljesítéshez s ezt joghatályosan felajánlhatja,, mig a másik fél által arról, hogy a teljesítés helyett kárt követél, nem értesíttetett és a törvény által az utólagos határidőben leendő teljesítés iránt részére biztosított jogot a későbbi értedtés esetében is igénybe veheti. Miután továbbá a törvény az értesítésnek módját elő nem írja s annak joghatályosságát alakszerűséghez nem köti, az értesítés a kárkövetelési igény érvényesítése iránt indított keresettel is történhetik, a mely esetben az értesítést a keresetnek kézbesítése helyettesíti. Ezekhez képest a felebbezési biróság tényállása szerint megállapított az a tény, hogy a felperes az alpereseket a kereset indításáig nem értesítette, kárkövetelési jogát a késedelemben levő alperesek irányában nem szüntette meg. Döntő kérdést csak az képez, hogy az alperesek eleget tettek-e a törvény ama feltételeinek, a melyek mellett késedelmük jogkövetkezményeit elháríthatták. E tekintetben nem alapos az elsőrendű alperes csatlakozási kérelmében felhozott az a panasz,