Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 283 hogy a felperes a K. T. 354. §. rendelkezése ellenére az utóla- Kereskedelmi g-os teljesítésre határidőt nem engedélyezett, mert e szakasznak törvény. abból a rendelkezéséből, hogy ily határidő engedélyezendő, az , 354. §. következik, hogy azt a késedelemben levő fél kérni tartozik s Értesítés elánnak meg nem adásából kifogást csak akkor emelhet, ha az mulasztása, megtagadtatott. Az elsőrendű alperes csatlakozási kérelmében Kártérítés köazt vitatja, hogy a szállitás teljesitését ugy a kereset indi- vetélése. tása előtt, mint a per folyama alatt felajánlotta. A felebbezési bíróság tényállásában azonban ennek a per indítása előtt történt felajánlása nincs megállapítva, de abból az sem tűnik ki, hpgy ezzel az alperes a per rendén védekezett volna. Az ez irányban már csak a felülvizsgálati kérelemben felhozoit uj állítás pedig a S. E. 197. §. 3-ik bekezdése szerint nem volt figyelembe vehető. Nem lehet ugyan kétség az iránt, hogy abban az esetben, ha a kárkö'vetelésről való értesités c*ak a keresetlel történt, a késedelemben levő fél késedelmét esetleg a per folyama alatt is helyre pótolhatja, de másfelől az sem kétséges, hogy a másik fél a késedelem helyrepótlása iránti készségét csak akkor tartozik figyelembe venni, s annak folytán az utólagos teljesítésre határidőt engedélyezni, ha az a keresettel történt értesítésnek vétele után késedelem nélkül lelt felajánlva. Miután pedig az ügyiratok szerint a felperesnek jelen keresete az alpereseknek 1895. szeptember hónapban kézbesittetett s az elsőrendű alperes utólagos teljesítési készségét, már csak a tárgyalás további folyama alatt az 1896. január 21-én tartott tárgyaláson jelentette ki, ezt a felperes mint elkésettet figyelembe venni nem volt köteles, arra tehát az elsőrendű alperes kifogást a felperes kárkövetelési jogának érvényesítése ellen nem alapithat. Az előadottak szerint tehát alapos a felperesnek panasza s a teljesítésben késedelemben levő alperesek irányában a teljesítés helyett kártérítéshez való joga a K. T. 354. §. alapján a keresettel a K. T. 356. §. 2. p. alapján érvénj^esitett árkülönbözeti összegre nézve megállapítandó volt. (97. jan. 12. 96. I. G. 351.) 15293. Curia: Alaptalan az a panasz, hogy a felpereseknek kártérítéshez való igényük a K. T. 354. §. alapján sem állhat fenn, miután ennek a törvényszakasznak rendelkezése ellenére a kárigó-iy érvényesítéséről az alperest azonnal nem értesitették és az alperesnek az utólagos teljesítésre határidőt nem engedélyeztek. Alaptalan pedig ez a panasz azért, mert a K. T. 354. §. helyes értelme szerint, az értesités elmulasztásának nincs más következménye, mint az, hogy a késedelmes fél mindaddig teljesíthet és a másik fél a teljesítést elfogadni köteles, mig ez által arról, hogy a késedelem következtében a teljesítés helyet kárt követel, értesítve nem lett és az utólagos határidő nem engedélyezéséből a késedelemben levő fél kifogást csak ugy érvényesíthet, ha ily határidőt kért, de annak engedélyezése megtagadtatott. Végül alaptalan az a felülvizsgálati panasz, hogy a felebbezési bíróság jogszabálysértést követett el, hogy az alperesnek arra alapított védekezését, hogy a felpereseknek káruk sincs,