Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

18 DOLOGI JOGOK. Hitbizomány. 11. 1269.) — Guria: A másodbiróság végzésének megvál­toztatásával, indokainál fogva az elsőbiróság végzését helyben hagyja. (97. jun. 16. 3267.) Hitbizományi 14862. Enyingi járásbíróság: A bíróság a szombathelyi kir. zárlat. törvényszék mint hitbizományi hatóság 9,322/97. P. sz. a. végzését tudomásul veszi s ez alapon a déghi271.sz. tjkvben felvett hitbizo­mányi zárlat foganatosítása czéljábólf. évi augusztus 17-ik és követ­kező napját Felső-Bogárdon a helyszínére kitűzi s annak foga­natosításához B. Dénes földbirtokos szúnyog-pusztai, L. Sándor uradalmi tiszttartó lepsényi lakosok szakértőket meghívja, H. K. Gyula hitbizományi zárgondnok K. egerszegi, B. István zár­gondnok enj'ingi lakosokat idézi. A mennyiben pedig a veszprémi kir. törvényszék telekvi hatósága a déghi 271. sz. telekjegyzőkönyvben -\- 1-—20. sorszám a gr. F. Andor hitbizományi birtokost illető összes haszonélvezetnek végrehaj­tási zár alá vételét 10,388/tk. 96. sz. végzésével az „Unionbank részvénytársasági javára 67,840 frt tőke és jár., mégis 10389/tk. 96. sz. jogerős határozatával a ,,Magyar Agrár- és járadékbank részvénytársaság'' részére 43,500 frt tőke és jár. erejéig 1881. évi LX. t.-cz. 208. §-a értelmében elrendelte s a kir. járásbíró­ság érintett megkeresést már előzetesen foganatosítván, a hit­bizományi állag ós tartozékainak haszonvételét bírói zár alá vette s azokat törvényszerű eljárás czéljából a kinevezett B. István zárgondnoknak leltár mellett átadta s az illetékes kir. telekkvi hatóság pedig 4,981/tk. sz. a. határozatával a zárgond­nokot a törvényben előirt felelősség terhével a szükséges keze­lési utasításokkal ellátta s miután továbbá ezen hatóság érintett rendelkezéseinek megváltoztatása iránt, a kir. jbiróságot nem kereste meg, a már fent hivatkozott 208. §. pedig nyíltan rendeli és imperative megszabja, hogy ugyanazon haszonélvezetre egy­idejűleg vagy egymásután foganatosítandó végrehajtások eseteiben ugyanazon zárgondnok nevezendő ki. A kir. jbiróság pedig mindkét bíróság határozatát tiszteletben tartani akarván, a hit­bizományi hatóság rendelkezés, — további intézkedésig — a hitbizományi állag összes haszonvételeinek kezelésére a hitbizo­mányi zárgondnokot nem vezeti be. A bíróság ezen nagyfontos­ságú kérdés elbírálásánál figyelembe vette a hitbizomány intéz­mény alkotása, kezelése tárgyában 1869. évi április hó 7-én ki­bocsátott és irányadóul tekintendő magas szabályrendelet intéz­kedését, mely nem tiltja a hitbizományi vagyon haszonélvezetének — a fő állag sérelme nélkül — eszközlendő birói végrehajtás zár alá vételét. Figyelembe vette a győri kir. ítélő táblának a jog­elvekre nézve hasontermészetü 1896. évi febr. 6-án a határozatát, melyben kimondja, hogy az ingatlan a feljegyzett elidegenítési és megterhelés! tilalom, különösen kifejezett kikötés nélkül a tulaj­donost nem korlátozza az ingatlan haszonélvezetének jövedel­mének szabad felhasználásában s kimondja, hogy az ingatlan haszonélvezete az állagtól elkülönitettem magában is zálogul leköthető s akként zálogjoggal terhelhető stb. (97. aug. 10. 3579.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom