Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

DOLOGI JOGOK. 19 — Győri tábla: Az elsőbiróság végzését megváltoztatja s az Hitbizomány. elsőbiróságot a szombathelyi tsznek 9,322 P. 97. sz. végzésével Hitbizományi elrendelt zárlatnak a hitbizományi zárgondnok bevezetésével való zárlat. foganatosítására utasitja; mert a kir. járásbiróság a szombat­helyi kir. törvényszék mint hitbizományi bíróság által a hitbizo­mányi ügyekben követendő eljárás szabályozása tárg3Tában 1869. évi ápril 7-én kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet 18. §-ához képest saját hatáskörében elrendelt hitbizományi zárlat foganato­sítását, tekintettel az 1868. évi LIV. t.-cz. 60. §-ának második bekezdésében foglaltakra, megtagadni jogosítva nincs: és mert a hitbizományi bíróság* által a hitbizomán3Thoz tartozó ingatlanok állagára és tartozékaira elrendelt zárlat esetében a hitbizományi ingatlanoknak s tartozékainak kezelése a hitbizományi zárgond­nokot illeti, a hitbizományi javak haszonélvezetére végrehajtási zálogjogot nyert magánhitelezőknek pedig csakis a hitbizományi birtokos szabad rendelkezése alá eső arra a jövedelemfeleslegre lehet igényük, a mely a hitbizomány közterheinek, a hitbizo­mányi javak kezeléséből felmerülő kiadásoknak s a hitbizományi javakra a hitbizományi bíróság engedélyével felvett bekebelezett adósságok a bíróság által meghatározott törlesztési részleteinek fedezése után íenmarad s az ezen hitelezők érdekében azok ké­relmére kirendelt zárgondnok hatásköre többre nem terjedhet, mint annak ellenőrzésére, hogy a végrehajtató hitelezők által igénybe vehető, fennebb jelzett jövedelemfelesleg a végrehajtá­silag biztosított követelések kielégítése czéljából a végre­hajtást foganatosító bíróság rendelkezésére bocsáttassék. (97. decz. 9. 2904.) — Curia : A másodbiróság végzése helybenha­g}Tatik. A hitbizományi bíróság nem csak jogosított, de köte­les is, ha a hitbizomány állagát vagy a várományosok jogát veszélyeztetve látja a hitbizományi vag\Ton záralávételét elren­delni és a hitbizományi vagyont zárgondnok által kezeltetni. E szerint az enyingi kir. járásbiróság helytelenül hivatkozott a végr. törvény 208. §-ának azon rendelkezésére, mely szerint ugyanazon haszonélvezetre egyidejűleg vagy egymásután fogana­tosítandó végrehajtások eseteiben egy és ugyanazon zárgondnok nevezendő ki és ez a szakasz csak azon esetben nyerhetne alkalmazást, ha a hitbizomány hitelezője is végrehajtást kért és foganatosított volna a hitbizományi vagyon haszonélvezetére. A hitbizományi zárlat elrendelése egyébiránt a személyes hitelezők jogait meg nem szüntetheti, mert ezek a törvényen és jogerős birói határozatokon alapulnak és a hitbizományi zárlat elrende­lése, a személyes hitelezők által nyert kielégítési sorrendet csak annyiban korlátozhatná, amennyiben a tiszta jövedelmeknek a bíróságilag engedélyezett hitbizományi kölcsön egyes részleteinek törlesztésére való fordítása szükségesnek mutatkozik, rnely eset­ben első sorban a hitbizományi terhek törlesztési részletei vol­nának kielégitendők és pedig mindenek előtt abból a jövede­lemből, mely a jelzálogul lekötött ingatlanból származik. E czélból és hogy a személyes hitelezők jogai veszélyeztetve 9*

Next

/
Oldalképek
Tartalom