Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)
CSALÁDI JOG. 141 15054. Curia: A házassági életközösség felbontására nézve Házassági nem szükségképen a közös lakásból eltávozott, hanem esetleg törvény, azt a hitvestársat terheli vétkesség, a ki a házastársi kötelessé- 77. §. gek súlyos megsértésével jogos okot szolgáltatott arra, hogy Az elhagyás hitvestársa a közös lakást elhagyja, ebből kifolyólag az 1804. mint bontó ok. évi XXXI. t.-cz. 77. §-ának alkalmazásánál nem tényleges különélés bekövetkezésének módozata, hanem az a lényeges körülmény, hogy az életközösség visszaállítását szorgalmazó házasfél a másik házasfél magaviselete miatt utalva volt-e az életközösség megszakítására. Minthogy pedig az elsőbiróság részéről elősorolt adatokból az tűnik ki, hogy alperes az együttélés tartama alatt könynyelmü életet folytatott és saját családjának fentartásáról nem gondoskodott s igy felperes a közös háztartásból nem önként, hanem a házasságból származott gyermekek érdekében, az alperes sérelmes magaviselete miatt távozott; minthogy továbbá ez a körülmény nem zárja ki azt, hogy felperes utóbb az életközösséget visszaállítani kivánja: ezekből az okokból s az alperes kérelmére vonatkozó érvelés elhagyásával, egyébként az elsőbiróság részéről felhozott többi indokok alapján, a másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával, az elsőbiróság Ítélete volt hhagyandó. (4640/97.) 15055. Curia: Az 1894. : XXXI. t.-cz. 77. §. a) pontja alkalmazásának akkor van helye, ha annak a házasfélnek kérelmére a kit házastársa szándékosan és jogos ok nélkül elhagyott, ez utóbbi az életközösségnek visszaállítására birói határozattal köteleztetett s ennek a meghagyásnak a kitűzött határidő alatt eleget nem tett. — Az elhagyott házastárs kérelmének első sorban szükségképen az életközösségnek visszaállítására kell irányulni és pedig azzal a szándékkal s illetve annak a komoly akaratának kifejezésével, hogy a házassági életközösséget megbontó házastárssal — ha az visszatér — hajlandó a házasságot folytatni. — A peres feleknek az a kijelentése, hogy a 77. §. a) pontjában megjelölt válási okot kölcsönösen elfogadják s a házasságot mindkét fél vétkességéből kérik felbontani, egyáltalán kizárja annak feltételezését, hogy bármelyik házastársnak az volt a szándéka és akarata, hogy az életközösség esetleg visszaállittassék; a 77. §. a) pontjában körülirt eljárásnak nyilván színleges alkalmazása pedig a törvény czélzatával ellenkezik. (97. jun. 23. 2,545.) 15056. Curia: A H. T. 77. §-a» értelmében az a házasfél kit házastársa jogos ok nélkül elhagyott, kérheti, hogy házastársa a házaséletnek bizonyos idő alatt visszaállítására bíróilag felhivassék. A törvény ezen intézkedéséből következik, hogy a házasélet visszaállítását a vétlen fél és az kérheti, ki a házasélet folgtatására maga részéről hajlandó. Miután tehát felperes keresetét a házasélet felbontása végett támasztotta, s azt, hogy neje visszatérésre felhivassék, nemcsak nem kérte, hanem azt terjesztette elő, hogy közjegyzői okirattal szüntették meg vagyonközösséget abból a czélból, hogy a házasság is köztük végleg fel-