Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

DOLOGI JOGOK. 2. TULAJDONJOG. a) Irodalom. (L. a 3. lapon). b) Joggyakorlat. _ , .. . Tulajdonjog. 14837. Cu ria : Minden tulajdonosnak a más földjén levő fák ^ tulajdonosgyökereit saját földjéből kitépni és az ő lég-ürege felett függő jogköre, ágakat levágni módjában és jogában állván, ezeknek eltávolitása végett vagy kártérítés iránt fellépni nem jogosult. 14838. Curia: Szemben azzal, hogy a föld, melynek termése Termés lefoglaltatott, a' végrehajtást szenvedő telekkvi tulajdonát képezi, tjdona. magából abból a körülményből, hogy ezt a földet más munkáltatta még meg nem állapitható, hogy ezt azon a földön a haszonélvezet megillette. Az ingatlan telekkönyvi tulajdonosát a tulajdonjogból foryóan a függő termés mint a dolog természeti gyümölcse is illeti, ha csak arra vonatkozó jogát másra át nem ruházza. (97. márcz. 4. I. G. 431. sz. a.) ' 14839. Temesvári tábla: Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja Tulajdonszerző abban az esetben, ha alperes főesküt tesz arra: „hogy a kere- zés foglalás sethez A) alatt csatolt térrajzon . . . elfoglaltnak kitüntetett utján. 200 •-öl, helyesen 140 •-öl területre nézve, a felperes tulajdonjogát el nem ismerte és annak visszaadását nem igérte", felperest keresetével egészben elutasitja. Indokok: A per során alperes beismerésével és a birói szemle által bizonyittatott felperesnek az az állítása, hogy a keresethez A) alatt csatolt térrajzon 200 Q-ölnek kitüntetett, a birói szemle által azonban 140 • -ölnek talált terület az alperes birtokában van; minthogy azonban az a körűiméiig, hogy ez az alperes által birtokolt téridet, a felperes telekkönyvi tulajdonát képező, a rendelkező részben megjelölt ingatlannak kiegészítő részét képezné s alperes azt elfoglalta volna, a per során nem bizongittatott és minthogy felperes annak a kereseti állításának bizonyítására, hogy alperes felperesnek a kérdéses 200 illetve 140 Q]-öl területű ingatlanhoz való tulajdonjogát elismerte és azt felperesnek visszaadni igérte, felperes alperest főesküvel kínálta meg s alperes a főesküt elfogadta: ennélfogva .... a főesküt megítélni és a per .... kimenetelét a főeskü le- vagy le nem tételétől függően kellett eldönteni. (96. jun. 1. 1681.) — Curia: Hhagyja .... megfelelelő indokolása alapján és még azért, mert tekintettel arra, hogy a telekkönyv a térmértékre nézve nem szavatol, egymaga az a körülmény, hogy felperes .121. helyrajzi számú birtokrészletéből a telekkönyvi bejegyzés alapján 140 Q-öl hiányzik, alperes ellen jogtalan foglalást még abban az esetben sem bizonyítana, ha bizonyítást nyert volna az, hogy alperes határos birtokrészletének térmértéket a telekkönyvben bejegyzett térmennyiségnél többet tesz; mert felperes, ki a peres ingatlan tulajdonjogát beismerése és a telekkönyvből is kitetszően csak 1890-ben szerezte, a perben tett előadása és az általa kinált főeskü szövege szerint nem is tudja, hogy a tulajdonát képező 121. helyrajzi számú ingatlanból állítólag