Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)
132 KÖTELMI JOG. Kántérités. vény rendelkezésével nem ellenkezik; minthogy továbbá alperes Bűncselek- részéről a szerződésnek felperesekkel megkötése és annak alapmén^ elköve- ján az I. r. felperestől 5000 frtnak, az V- r. felperestől pedig tőjének kárté- 100 frtnak felvétele után a budapesti kir. törvényszék büntető ritési köteles- osztályánál a kérdéses szerződés inditó okául szolgált büncsesége. lekmény miatt W. M. és állítólagos bűntársai ellen 1891. február 13-án 5310. szám alatt bűnvádi pótfeljelentés adatott be s annak alapján W. M. és állítólagos bűntársai ellen a bűnügyi eljárás folyamatba is tétetett, a mi által alperes a felperesekkel kötött szerződést nyilván megszegte : a másodbiróság ítéletét stb. hhagyni kellett. (97. febr. 11. 1559/96. Ü. L. 97. 12) 15038. Dévai tsz: Tekintve, hogy alperesnek, mint erdőőrnek kötelességében állott a fegyvert óvatosan használni; tekintve, hogy saját vallomása szerint azért ment az erdőbe, hogy a fatolvajra ráakadjon, gondolhatta tehát alperes, hogy nem lehet teljesen kizárva az a lehetőség, hogy ember jár az erdőben, daczára éjjeli időnek; tekintve, hogy alperes a nélkül, hogy ezt kiderítette volna, egyenesen az ingás irányába lőtt: alperes elmulasztotta a kellő figyelmet, mi által a ptkv. 1294. §-a szerint a kártérítés kötelezettségét vonta magára, mert a fentebbiek szerint alperes a kárt, mely felperes férjének meglövésével beállott, nem a ptkv. 1294. §-ában meghatározott vétkén kívül s nem is önkénytelen cselekmény által okozta (ptkv. 1306. §.). Ennélfogva, mert a bűnügyben történt kihallgatása rendjén maga alperes is hajlandónak nyilatkozott kártérítés fizetésére : a kir. törvényszék a ptkv. 1327. §-a alapján megítélte kártérítés gyanánt felperesnek a férje temetési költségét és a gyermekek nevelési költségébe kért összeget. (96. decz. 6. 3526.)—• Kolozsvári tábla: Hhagyja. (97. ápr.7. 729.) — Curia: Hhagyja. (97. nov. 3. 3480.) Kártérítés 15039. Pécsitábla. Ennek a kártérítésre irányuló pernekalapját bűncselek- képező bünper irataiból kétségtelenül kiderül az, hogy a büntető mény folytán, perben vádlottként szereplő alperes F. József D. Jánost, a kinek jogutódai részére a kártérítés igényeltetik, megölte; a bűnvádi eljárás azonban nevezett vádlott ellen azért lett megszüntetve, mert bebizonyult, hogy F. József időszakonkénti tébolyban szenved és ennélfogva a büntethető cselekmény elkövetésekor akaratának szabad elhatározási képességével nem birt. Helyesen fejtette ki az elsőbiróság ítéletében, miszerint az a körülmény, hogy valamely tiltott cselekményt akaratának szabad elhatározásával nem biró egyén követ el, ez őt a cselekményéből eredő magánjogi felelősség terhe alól fel nem menti; a miből következik az, hogy a büntető bíróságnak oly határozata, melylyel a büntető eljárás a büntethető cselekmény bebizonyítása daczára a btk. 76. §-ának alkalmazásával szüntettetik meg, nem zárja ki azt, hogy a tiltott cselekmény elkövetője ellen vagyonjogi követelések érvényesíttethessenek. Tekintve tehát, hogy a bünper adataival bebizonyitottnak veendő, hogy alperes F. József néhai D. Jánost megölte, tekintve, hogy a felperesként fellépett
