Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KÖTELMI JOG 121 beszerzési ára és eladási ára 'közötti különbözetét, mint alperes Kártérítés. jogtalan tényének okozatos következményeként jelentkező kárt al- Kártérítési perestől jogosan követelhetik és alperes a kártérítés alól csak awnyi- összeg megbán szabadulhatott, amennyiben kimutatta volna, hogy felperesek a állapítása, tárgyak értékesítésénél a saját érdeküket szem elöl tévesztő gondatlansággal jártai- él, és végül, mert a szenvedett kár megállapithatását az a körülmény sem zárja ki, hogy a kérdéses tárgyak a szakértőknek esetleg fel nem mutattathatnak, minthogy valamely közönséges használatra szánt tárgynak rendszerinti avagy helyi értéke felől a szakértők a tárgynak felmutatása nélkül is véleményt mondhatnak. Különben a S. A. 65. §-a értelmében a biróság valamely kár vagy elmaradt haszon mennyiségét, ha a felek ajánlotta bizonyitékok megnyugtató eredményt nem nyújtottak, az összes körülmények figyelembe vételével legjobb belátása szerint állapítja meg és véleménj'ének alkotásához nemcsak szakértők meghallgatását, hanem bizonyítás felvételt és tudakozódásokat is hivatalból foganatosíthat. A törvénynek ez a szakasza, ellentétben a S. E. 64. §-ának rendelkezésével, a mely szerint egyes tények megállapításánál a biróság bizonyos tekintetben a bizonyitási szabályokhoz is kötve van, a bíróságnak a kárösszeg mennyisége tekintetében nagyobb szabadságot adott, a mennyiben az idézett 65. §. szerint a biróság inkább hivatva és utalva van arra, hogy a bírói legjobb belátásának megállapithatására szükséges adatokat hivatalból is igyekezzék beszerezni. Minthogy pedig a felebbezési biróság a S. E. 65. §. rendelkezésébe ütközőleg és annak ellenére, hogy megállapíthatónak tekintette azt, hogy felperesek, alperes jogtalan ténye okozta kényszer-eladás következtében tényleg kárt szenvedtek; a kár mennyiségének megállapithatása czéljából a fentebb megjelölt irányban el nem járt és e miatt az eddigi tényállás alapján az ügy érdemi eldöntésre nem alkalmas, a fenforgó kérdésben a felebbezési bíróság ítélete a S. E. 204. §-a alapján és az összefüggésnél fogva a perköltségnek melyik fél részéről viselése kérdésében is feloldandó és a felebbezési biróság ujabb tárgyalás tartására és annak alapján megfelelő határozat hozatalára volt utasítandó, a véghatározatra tartatván fen annak a kérdésnek eldöntése is, hogy a felülvizsgálati eljárásnak ezúttal csak megállapított költségeit melyik fél viselje. (97. szept. 2. 1 G. 180.) 15028. Kolozsvári tábla : A jelen per irataihoz csatolt és Kártérítés ugyanezen peres felek közt 424 frt 50 kr. sjár. iránt a m.-illyei okmányok kir. jbság előtt lejártatott som. per iratainál eredetiben található visszatartása 1890. jun. 26-án kelt szolgálati szerződés tanúsága szerint fel- miatt. peres egy évre tehát 1891. június 26-ig terjedő időre az alperes uradalmába gépésznek felfogadtatván, javadalmazása 300 frt évi készpénz fizetésből és a szerződésben kikötött természetbeni ellátásból állott; ezeknek a szerződési évre való megfizetése, illetőleg kiszolgáltatása iránti követelését a jelzett sommás perben érvényesítvén, a gépészi minősítésére, valamint szolgálatára, vonatkozó bizonyítványainak visszatartásából jelen keresettel érvényesített kártérítési követelése tehát csak az 1891. június