Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KÖTELMI JOG. 117 bolthelyiséget csak az 1896. évi augusztus 11-én és pedig al- Kártérítés, peres közegeinek mulasztása okából adta át; alperes. kit a szol- A szolgálat­gálati viszonyból kifolyólag közegének ilynemű mulasztásáért a adó felelőssége vagyoni felelősség terhel, a közegeinek, eme gondatlanságát képező alkalmazott­mulasztásából felperesre nehezedett vagyoni egész hátrányt, tehátjáért.Qondat­ugy a szenvedett kárt, mint az elmaradt hasznot megtéríteni tartozik, tanság. és mert ekként alperesre nem lehet sérelmes az, hogy a feleb­bezósi biróság a fenforgó esetnél a K. T. 272. §-ra hivatkozott, habár esetleg felperes nem is volna kereskedőnek tekinthető. Panaszolja továbbá alperes azt is; hogy az okozati összefüggés sem állapitható meg, alperes mulasztása és felperes károsodása között, mivel felperes igazolványnyal nem birt a kérdéses idő­ben és hogy ilyet szerezhetett, kimutatni felperesnek kellett volna, nem pedig alperesnek az ellenkezőt; továbbá helytelen volt az elmaradt haszon megállapítására vonatkozó eljárás is, a mennyi­ben a beszerzett adatok nem kimeritők a kérdés eldöntéséhez és a felebbezési biróság nem méltatta kellőleg sem a jövedelem be­valló lapokat, sem pedig a fenforgott általános üzleti pangást. Ez a panasz is alaptalan, mert felperes károsodása és az alperes mulasztása közötti okozati összefüggés a felebbezési biróság Íté­letének indokolásában helyesen van kimutatva, és mert annak meghatározása, hogy vájjon felperes alp. mulasztása következtében mily összegre értékelhető haszontól maradt el, a S. E. 65. §. értelmében a biróság belátása alá tartozván, a felebbezési biró­ság Ítélete a S. E. 197. §. rendelkezéséhez képest ebben az irány­ban meg nem támadható, minthogy a lelebbezési biróság indoko­lásában a törvény kívánalmának megfelelt és alperes részéről nincs kimutatva az, hogy a bizonyítási eljárás kötelező szabálya megsértetett volna. (97. szept. 16. I. G. 193.)" 15026. Cwria: Alperes az őt kártérítésre kötelező ítéletet Kártérítés első sorban a miatt támadja meg, hogy a felebbezési biróság elmebeteg cse­bővebb bizonyítást mellőzve, egyedül a lefolyt bűnper adatai leleményéből alapján állapította meg azt, hogy a felperesek szenvedte tűzkár- kifolyóan. nak alperes volt az előidézője ; holott alpereres mint elmebeteg irányában a bűnvádi eljárás beszüntettetvén, a bünper adatai ki­elégítő alapul nem szolgálhattak. Továbbá azt panaszolja alperes, hogy jóllehet ő elmebeteg, mégis a kereseti egész összegekben elmarasztaltatott, noha mint elmebeteg kártérítés­sel nem is tartozik és egyébként a kártételek mennyisége a felperesek nyújtott adatokkal bebizonyitottnak sem tartható. Alperes panasza lényegében alapos. Nem szenvedett ugyan kétséget, hogy a S. E. 65. §-a értelmében a kár mennyiségét a biróság szabad belátása alapján határozza meg és hogy a S. E. 64. §-ában kifejezést nyert és a bíróságra bízott szabad mérlegelésnél fogva a biróság valamely tény megállapításához egy bünpernek adatait és pedig önállóan is alapul veheti s igy az a körülmény, hogy a felebbezési biró­ság a felperesek javait elhamvasztó tűznek gyujtógatójául alperest •egyedül a bünper adatai alapján ismerte fel, egymagában felül­vizsgálati kérelemre okul nem szolgálhat, mindazáltal tekintettel

Next

/
Oldalképek
Tartalom