Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

DOLOGI JOGOK. 5 alperes a peres ingatlant eladásra kínálta, a mi pedig- B. J. és Birtok K. P. tanuk vallomását illeti, ezzel szemben alperesi tanú A. Gy. Birtokba vallomása áll, ki határozottan vallotta, hogy a kereseti ingatlant csátás alperes és gyermekei közösen birják és ugyanez állapítható meg K. A. tanú vallomása alapján; tekintettel tehát a tanuk vallomá­saira és a per egyéb adataira, kétségtelenül kitűnik, hogy alpe­res a peres ingatlannak nem kizárólagos birtokosa és hogy az alperessel közös birtokosok a néhai W. Ignácz örökösei, már pedig a birtoklás kérdése az összes tényleges birtokosok perben állása nélkül el nem dönthető. (96. szept. 11. 5734/95. P. XXXIV. 24.) 14832. Guria: A felperesi kereset arra irányul, hogy a fele részben felperes nevén álló becsehelyi 608. sz. telekjegyzőkönyvi 1199. hr. számú ingatlant tartozzék az alperes fele rész arányá­ban a felperesnek közös birtoklásába bocsátani. Ezzel szemben az alperes a viszonválaszában felhozott módosításhoz képest azt hozta fel első sorban védelmül, hogy a fele részben per tárgyául szolgáló ingatlant csak 1/i részben birtokolja saját jogán, mint S. Mihály jogutóda, ellenben a többi 3/4 részének csakis mint kiskorú gyermekeinek. S. Andrásnak és Istvánnak természetes és törvényes gyámanyja a kiskorúak jogán és képviseletében van birtokában; a mely védelem, hogy helyes, vagyis, hogy fele részben per tárgyául szolgáló 1199. hr. számú ingatlant R. Bor­bála halála után annak az első férjétől származó unokái kiskorú S. András és István (az alperesnő gyermekei) és fia S. Mihály vették birtokba: ez kitűnik a R. Borbála által a jelen perbeli felperes J. Anna ellen indított .... telekkönyvi kiigazítási per­ben kivett tanúvallomásokból, a miről a jelen perbeli felperes, mint abban a perben alperes .-tudomással birt. Minthogy pedig az alperesnek ez a védelme határozott tagadása annak, hogy ő kizárólag van az ingatlan birtokában: a mivel szemben ezt bizonyítani a felperes volt köteles, de e tekintetben semmi bizonyítékot sem nyújtott, hanem egyszerűen tudomásul vette az alperesi beismerésnek reá nézve kedvező részét, mig a nem kedvezőt megtagadta', a mi pedig az 1868: LIV. t. cz. 163. §-ánál fogva meg nem engedhető; minthogy továbbá a közös birtoklásba bocsátásra irányuló kereset az összes tényleges bir­tokosok a jelen esetben tehát az alperes szintén birtokban levő kiskorn gyermekeinek perben állása nélkül érdemileg el nem dönthető: a felperes pedig az alperest ugy is mint a kiskorú gyermekeinek törvényes képviselőjét perbe nem idézte: ennél­fogva a másodbirói Ítélet felebbezett részének megváltoztatásával a felperest a keresetével etutasitani .... kellett. (96. nov. 25. 8947/95. P. XXXIV. 24.) 14833. Curia: Az a körülmény, hogy a kérdésben forgó ingatlant alperes nem egyedül, hanem nejének örököseivel közösen birtokolja, még valóság esetén sem áll útjában annak, hogy al­peres a saját személyében az ingatlan kiadására köteleztessék. (97. márcz. 18. 4661/96.) P. XXXIV. 24.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom