Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KÖTELMI JOG. 109 sitő társulat és igy közvetve alperes bérbeadó javára visszatérített Bérleti és összeg-éknek kifizetésére irányzott keresetével elutasitotta. miért haszonbérleti is felperes felülvizsgálati kérelmével elutasitandó és mint vesz- szerződés, tes, a felülvizsg'álati eljárás költségében is marasztalandó volt. Haszonbéri (97. decz. 7. I. G. 34. sz.) összeg leszál15015. Curia: A felebbezési biróság marasztaló Ítéletének litása. meghozatalánál abból a jogi álláspontból indult ki, hogy miután a felek között létrejött A) a haszonbéri szerződés 9. pontja szerint alperes haszonbérlők az esetleg bekövetkezhető elemi csapások fen forgásakor sem jogosultak bérleengedést követelni, azok ezt semmi körülmények között s ekként a fenforgó esetben sem jogosultak igénybe venni. Ez a jogi álláspont azonban nyilván téves, mert a bérlőnek terhére szóló hason kikötés csak arra az esetre bir hatálylyal, ha a bérlemény állagában változás nem történt, minthogy abban az esetben, ha a bérlemény állagában a bérlő hibáján Tcivül oly változás áll be, a melynek következtében a bérlemény valamely részének használhatósága részben vagy egészben megszűnik, a bérlő aránylagos bérleengedést követelhet, továbbá, mert alperesek nem is az egyébként elemi csapásnak nem is tekinthető ama körülménynél fogva, hogy az általuk haszonbérelt birtokot az árviz részben elborította, hanem az alapon kérték a haszonbér leengedésben részesíteni, mivel a birtoknak részben vizzel elbontását a „Horthy"-féle gátnak megerősítése és emelése, tehát műszaki müvelet okozta. Igaz ugyan, hogy a ténymegállapítás szerint alp.-ek a „Horthy"-gát létezéséről és arról is tudomással birtak, hogy az általuk haszonbérelt birtokot a viz járja, azonban ha és a menynyiben a kérdéses gát a haszonbéri szerződés megkötése óta felemeltetett és ennek következtében a haszonbérelt birtok egy viz alá kerülvén, ez a rész használhaílanná vált, alperesek jogosultak arra, hogy a haszonbéri összegnek megfelelő leszállítását követelhessék . . . (98. márcz. 4. I. G. 489.). 15016. Curia. Felülvizsgálati tanácsa: . . . Habár nem is A fővárosi helyes a felebbezési biróság felfogása a tekintetben, hogy alpe- lakbér-szaresnek az időelőtti kifogását is alaposnak tekintette, mivel a bér- bályzat érteiszerződés megszegése esetén, a mennyiben a bérlő az esetleges bér- mezése. különbözetért felelősséget vállal, a bérbeadónak követelési joga a A bérlemény szerződésszegéssel beáll és nem szükséges a különbözetet évről-évre tovább bérbekülön perekkel követelni, mindamellett a felebbezési biróság jog- adása a bérlő szabályt azzal nem sértett, hogy felperest az 1500 forint bér- részéről. különbözet alapján támasztott kártérítési igényével elutasitotta. Bérlő kártériA felebbezési biróság ugyanis tényállás gyanánt megállapította, tési kötelezetthogy felperes a kérdéses kávéházat 1897. május 1-től kezdve sége. további bérbe adta . . . Felperes ahhoz a tényéhez, hogy a kávéházat 1897. május 1-én bérbeadta, azt a következtetést füzr, hogy ez által ő a bérleti szerződést fel nem bontotta, hanem csak a további károsodásnak ugy őt, mint alperest illetőleg elhárítása czéljából értékesítette ujabb bérbeadással az alperes által üresen hagyott kávéházat, azonban az által a szerződés közte és alperes között tovább is érvényben maradt és ennek alapján