Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)
KÖTELMI JOG. 107 adóvisszatérités lényegében a felperes részéről ellentétben felálli- Bérleti és tott mind a két jelleg felismerhető ; jelesül felismerhető az, hogy haszonbérleti az idézett 7. §. 3. pontjában elrendelt adómegtérités eg3rrészről szerződés, nemcsak a vizszabályozással létesített állapot fentartására szol- Ártpentesitett gáló költségeknek számbavételét foglalja magában, hanem egy- terület haszersmind a vizszabálvozásra forditott befektetésnek is jelenté- szonbérlőjékeny részben kárpótlását tartalmazza és másrészről, hogy az nek adófizetési. adóvisszatérités, az adó lejebb szállításával egyértelmű. Az kötelezettsége. 1881. évi XLII. t.-czikk 8., 9. és 10-ik §-ai szemit ugyanis a 6. §-ban emiitett és az ármentesitelt területek megadóztatásánál tekintetbe veendő költségek közé, az évi fentartási költségeken kivül. az armentesitő művekbe befektetett alaptőkének 8°/o-a is felveendő. A törvény 6. és 7. §-ai meghatározzák a módot, a mely szerint az ármentesitők javára beszámítandó költségek számba veendők. Más oldalról a törvény a megtérítés módjául a 7. §. I. pontjában lefektetett elvhez képest, egyenesen az adónak leszalli'ását határozza meg, elrendelvén, hogy oly ártérbe eső földeknél melyekre az egyes ártéri részletek biztosan kimutathatók : a töldterületek kataszteri tiszta jövedelméből, a megjelelt és fentebb említett köbségek levonandók és csak ezen levonás után fenmaradó tiszta jövedelem adóztatandó meg. Hogy az idézett töivénj^ 7. §-ának 3. pontja, a mely alá a peres felek között haszonbérlet tárgyául szolgáló földterület is tartozik, az ármentesitő társulat javára számításba veendő költségek tekintetbe vételét már nem a 7. §. 1. pontjában jelzett módon, t. i. a költség előleges levonása mellett, hanem akként eszközli, hogy az ármentesitő társulattól, előbb a kataszteri öszszes tiszta jövedelem után kivetett adó szedetik be és a társulat javára eső költség ennek csak utóbb téríttetik vissza a dolog lényegén, hogy t. i. itt is történt adóleszállitás, mit sem változtat, minthogy a különböző eljárás egyedül a pénzügyi kezelés szempontjából történik és mint a 7. §. 3. pontjában ki is fejeztetik, ez a kezelésmód csak ideiglenes és addig tart, mig az egyes ártéri részletek külön meg nem jelölhetők. De felperes követelésénék megbirálásánál nem képezhet számba vehető sérelmet az a körülmény sem, hogy a felebbezési bíróság ítéletének indokolásában alperes védelmére az 1875. évi VII. t.-cz. 18. §-ára, a mely különben az 1881 : XLII. t.-cz. 6. §-ának második pontja szerint az itt megjelölt földekre még mindig fentartatott és az 1885: XXIII. t.-cz. 115. §-ára is hivatkozott; holott annak eldöntése, vájjon a haszonbérlemény tárgyára nézve az idézett törvényszakaszok rendelkezései alkalmazandók-e vagy nem ; nem a biróság, hanem az illetékes közigazgatási hatóság előzetes megállapításától függ ; mert a felebbezési biróság a kereset érdemét nem kizárólag az emiitett törvényszakaszok alapján, hanem főleg a peres felek szerződés viszonyának és az erre vonatkozó általános magánjogi elveknek tekintetbe vételével döntötte el. Nem bir továbbá megállható alappal felperesnek az az érvelése sem, melyet kereseti kérelmének érvényre emelésére a felek