Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

94 KÖTELMI JOG. Szolgálati képen a nyugdíjigény elvesztésével is sújthatta. Miért is felperest szerződés, keresetének a nyugdíjigény megállapítására irányzott részével el Magántársu kellett utasítani. De el kellett őt utasítani a nyugdíjjárulék fejélat tisztviselő- ben levont 913 frt 85 kr. és járulékai iránt vagylagosan tájének nyűg- masztott kereseti követelésével is, mert a 2 '/. alatti nyugdijdija. szabályzat 15. §-ában felsorolt azon esetek közül, melyekben a befizetett járulékok visszakövetelhetők, egyik sem forog íenn. (95. jul. 15. 46110.) — Budapesti tábla : Hhagyja. Mert abból, hogy felperes alperes társaságnál alkalmazásba lépett és alkalmaztatása egész idején — mint azt végiratában kifejezetten beismerte — hallgatag hozzájárult ahhoz, hogy fizetéséből bizonyos összeg nyugdíjaztatása czéljából a nyugdíj-alapra levonassék, okszerüleg következik, hogy felperes az alperes társaságnál megállapított szolgálati és fegyelmi szabályzatot, valamint az alperes társaság alkalmazottjai nyugdijszabályzatát magára nézve kötelezőnek elfogadta, azt pedig nem is állítja, hogy alkalmaztatása idején a perhez csatolt szabályzatoktól eltérő más szabályzat szolgált irányadóul, ennek érvényét és vele szemben kötelező erejét tehát sikeresen meg nem támadhatja (95. decz. 4. 2858. v.) — Curia: Hhagyja (97. márcz. 30. 269/96. v.) 14. Bérleti és haszonbérleti szerződés. Bérleti szerző- 14997. Curia : Alaposnak kellett elismerni alperesnek azt dés létrejötte, a panaszát, hogy a felebbezési bíróság a keresetnek alapul szolgáló A) alatti okirat alapján helytelenül alapította meg alperesnek kötelezettségét a tulajdonát képező gyógyszertárnak felperes részére bérletbe leendő átadása iránt. A felebbezési bíróság alperesnek ezt a kötelezettségét Ítéletének indokai szerint azon az alapon állapította meg, mert az A) alatti okiratot a bérleti viszonyra nézve készített oly szerződési pontozatoknak tekintette, a melyeknek kötelező hatálya az 0. P. T. 885. §. rendelkezéséhez képest áll fenn. A felebbezési bíróságnak ez a jogi álláspontja azonban téves. Az 0.*P. T. 885. §. értelmében ugyanis kötelem alapjául a felek által aláirt oly okirat szolgálhat, a melyben a felek a közöttük létesített jogviszony lényeges pontjaira nézve határozott megállapodásra jutottak. Az A) alatti okirat bérleti jogviszony létesítését czólozván, a bérleti szerződés létrejöttének lényegét képezi, hogy a szerződő felek a bérlet tárgya iránt olyképen egyezzenek meg, hogy a megegyezés alapján a bérlet tárgyára nézve kétség fenn ne foroghasson s az vitásnak ne tartathassék. Az A) alatti pontozatokban a felek a bérlet tárgyául az alperes tulajdonát képező gyógyszertárt jelölték meg. Figyelemmel azonban arra, hogy a gyógyszertár megjelölés alatt nem csupán a gyógyszertári berendezés, a gyógyszerek és általában az üzlet folytatásához szükséges eszközök, hanem maga a kereskedelmi üzlet, valamint a helyiségek is érthetők ; nyilvánvaló, hogy a végett, miszerint a czélba vett bérleti ügylet tárgya