Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KÖTELMI JOG. 1»5 tekintetében a felek akarata kétségtelen kifejezésre jusson és Bérleti és ehhez képest a pontozatok tartalmának teljesitése birói uton is haszonbérleti foganatosítható legyen; feleknek magukban a pontozatokban szerződés, félre nem érthető meghatározásokat kellett volna felvenniök; Bérleti szerzóminthogy azonban ez nem történt és a gyógyszertár megjelölés, dés létrejötte. közelebbi körülírás és részletezés nélkül oly általánosságban tartott kifej ézés, amely a felek valódi szándékánák meghatározására kiindulási alapul nem szolgálhat: az A) a. pontozatok által a felek részéről a bérlet tárgya határozottan s minden kétséget kizáró módon meghatározottnak nem tartható. Az a körülmény, hogy az A) a. okirat 4. pontja alatt maguk a felek utalnak oly feltételekre, amelyeknek megállapítását az átadásra tartották fenn, az előző pontozatok hiányának megszüntetésére alapul nem szolgálhat, mert ezek a feltételek sincsenek közelebbről megjelölve és mert külömben is azoknak a feltételeknek megállapítása csak akkor jöhetne szóba, ha maga a bérlet tárgya határozottnak volna tekinthető. Ámde, hogy a bérlet tárgya a pontozatokban nincsen kellőleg meghatározva, már fennebb mondatott és a felebbezési bíróság ítéletének tényállásában nincs megállapítva az sem, hogy felperes kimutatta volna, hogy az A) alatti kiállítása után létrejött valamely megállapodással a bérlet tárgya a felek között határozottan megállapitiatott. Ezek szerint a kereset alapjául szolgáló A) alatti okirat a bérleti jogviszony lényegét képező bérlet tárgyára vonatkozó határozott megállapodást a felek között nem tartalmazván, az, az O. P. T. 885. §-ában emiitett, a főpontokat magában foglaló oly szerződési pontozatoknak nem tekinthető, a melyeknek alapján felperes alperes irányában a bérlet tárgyának átadását követelni jogosítva lenne, ennélfogva a felebbezési bíróság ítélete megváltoztatandó s felperes keresetével jogszerű alap hiánya miatt elutasítandó volt. (97. ápr. 7. I. G. 19.) 14998. Budapesti tsz.: Felperesek szóbeli szerződésre léptek Kimozdított 1894. szeptember 24-én alperessel az ennek tulajdonátbéHo karter%képező Kerepesi-ut 72. számú házban levő kávéházi helyiségtesi keresete a tekintetében tiz évi tartamra, évenkint 1900 forint bér fizetéseMz u3 tula3~ mellett. Ezen szóbeli szerződés daczára alperes a bérletet 1894. donosa ellen. év; november 13-án 1895. május 1-ére felmondta és a felmondás érvényesítése iránt a Budapest VII. kerületi kir. járásbíróságnál 27,987/1894. számú kereset tanúságaként pert tett folyamatba, mely keresettel elutasittatván, a tulajdonostárs, Sz. Döme és Sándor által indíttatott meg a per a 31,647/1894 számú kereset tanúságaként az 1895. évi augusztus 1-ére történt felmondás érvényesítése iránt. Ebben a perben ... a felmondás érvényes- . nek mondatván ki, felperesek a bérletet 1895. augusztus 1-én elhagyták. Alperes által a társtulajdonosok hozzájárulása nélkül megkötött szerződés be nem tartása miatt felperesek kárt szenvedtek, mely az üzleti nyereség elvonása miatt következett be s mely évente 2600 forintjával számítva 9 és V4 évre 24,000 forintot tesz ki. Alperesnek annál a jogellenes cselekményénél, hogy a részint nagykorú, részint kiskorú gyermekeivel közös tulajdonát