Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

BÜNTETŐTÖRVÉNY. 611 leszek mhalni, mint ilyen kis részeges disznóval élni", Zs. Péter 1878 : V. t. cz. magánvádlóra nézve kétségtelenül sértő ugyan; tekintettel azon- 261. §. ban arra, h. az a nő által férjével szemben és a közöttük fennfor- Becsületsérgott czivakodásból és egyenetlenkedésből kifolyólag használtatott, tésa magánvádló becsületét sértő avagy oly mgyalázó kifejezésnek nem tekinthető, a mely a Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségének tényálladékát megállapíthatná. (96. máj. 27/4058.) — Curia: Az 1883 : VI. t. cz. 7. §-ában felsorolt esetek egyike sem forogván fenn: a felebbezés visszautasittatik. (96. okt. 22. 9210. sz. B. XXXIII. 17.) 14222. Curia: „Te kutya" mgyalázó kifejezés, melynek használata a Btk. 261. §-a értelmébeni becsületsértés vétségét képezi. <D. XXXV. 60. sz.) 14223. Ctiria: Cs. Imre panaszos, ki szolgabiró, köteles ab- 262. §. beli minőségében a megyei közgyűlésen, és ha felhivatik, az ál- Nyilvános landó választmány ülésén eljárásáról hiven beszámolni és a ta- becsületsértés pasztaltakat a valóságnak mfelelően előadni, mert csak ily módon és rá9a^ma' zcís szolgálhatja hiven a közérdeket és biztosithatja maga részére azt a közbizalmat, mely őt állására emelte. Vádlott tehát, midőn Dunavecse község képviselő testülete egyik ülésén mtámadva a megyének azt a határozatát, melylyel az árvapénzek kezelése nem többé a dunavecsei takarékpénztárra, hanem vagy az „első dunavidéki takarékpénztárira vagy a „dunavecsei hitelszövetkezetre "-re bízatott, ama valótlan tényt álütotta, h. ez a határozat annak az eredménye, h. panaszos a megyét a közgyűlésen félrevezette; ezzel az esetben, ha bizonyítottnak volna vehető Cs. Imre szolgabiró panaszosnak a kérdéses közgyűlésen és a határozathozatalban részvétele, panaszost hivatali kötelességének mszegésével és a benne helyezett bizalom msértésével gyanúsította. És e tekintetben nem szolgálhat mentő körülményül a Btk.-nek a tábla által felhívott 263. §. 5. pontja nyomán az, h. vádlott volt a megye által háttérbeszoritott takarékpénztárnak, panaszos pedig a megye által előnyben részesített hitelszövetkezetnek az igazgatója, mert ha vádlottnak érdekében is állott, h. az általa képviselt takarékpénztárra nézve sérelmesnek tartott megyei határozat mváltoztassék, ez a körülmény annál kevésbé adott neki jogot arra, h. a szolgabiró hivatali állásával össze nem férő részrehajlást ráfogjon és ellenében mélyen sértő kifejezéseket használjon, mert panaszos szolgabírónak ama közgyűlésben való részvéte bizonyítva nincsen. Minthogy tehát a felhozottak szerint kétségtelen, h. vádlott kifakadásaival és gyanúsításaival Cs. Imre panaszosnak nemcsak jó hírnevét, hanem hivatali eljárását is mbélyegezte, és minthogy azt a községi képviselő testület ülésén, tehát nyilvánosan tette; ennélfogva a vádbeli cselekmény minő39*