Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

610 BÜNTETŐTÖRVÉNY. 1878 : V. t. cz. becsületsértés vétségében vétkeseknek kellettt kimondani, mert 261. §. valakinek az ablakán beköpni, mgyalázó cselekményt képez. — Becsületsér- Szegedi tábla: Hhagyja. — Curia: Az 1883: VI. t. cz. 7. §-ában mhatározott esetek egyike sem forog fenn: vádlott íelebbezése visszautasittatik. (95. okt. 30. 10885/95. B. XXXI. 13.) 14218. Budapesti tábla: A ki lelkészjelöltről állitja, h. nyavalya­törős, becsületsértést követ el —• Curia : Az 1883: VI. t. bz. 7. §-ának egyik esete sem forogván fenn: afelebbezés visszautasittatik. (96. márcz. 11. 1596/96. B. XXXII. 7.) 14219. Szegedi jbg: A kihallgatott tanuk közül Á. J. és Á. K. az elhunytak gyermekei, ugy özvegy Á. J.-né mindhárman egy­behangzólag igazolták, h. dr. H., midó'n kérdésére tudatták vele, h. a beteget előbb S., Cs., A., az utóbbi három hónapon pedig R. orvos kezelte, azt mondotta, „h. a mit dr. R. három hó alatt el­rontott, azt ő már nem hozhatja helyreu. Ez oly határozott tény­állítás, mely valódisága esetén dr. R. K.-t, mint orvost, közmeg­vetésnek tenné ki, mert oly betegség gyógyításához fogott, a melyhez nem ért, s ezzel a beteg halálát siettette, vagy előmoz­ditotta. Só't ezen állitás valódisága esetén alkalmas volna arra, h. a miatt dr. R. K. ellen a bűnvádi eljárás megindittassék (Btk. 290. §.). Tehát ez állitás rendszerint a Btk. 258. §-ába ütközó' rágalmazás vétségét állítaná helyre. Azonban jelen körülmények közt, midőn tényleg egyik orvos a másik orvos gyógykezeléséről nyilat­kozott becsmérőleg, a rágalmazás vétsége fenn nem forog. Ily értelemben határozott a felsó'bb bíróság, a mely gyakorlat az alsóbb bíró­ságok által követendő'. De ugy az említett állitás, mint a fentebb elősorolt s dr. R. gyógykezelésére vonatkozó becsmérlő' nyilatko­zatok dr. R.-ra nézve kétségtelenül mgyalázók; miért is vádlottat a becsületsértés vétségében bűnösnek kimondani kellett. (93. ápr.18. 2889. sz.) — Szegedi tábla: Vádlott pénzbüntetése leszállittatik és ezzel a változtatással a jbg ítélete egyebekben indokainál fogva hhagyatik. (93. máj. 24. 2404. sz.)— Curia: Tekintve, h. az 1883: VI. t. cz. 7. §-ának 1. pontjában mjelölt esetek nem forognak fenn: vádlottnak és védőjének a tábla Ítélete ellen közbevetett felebbezése visszautasittatik. (93. okt. 27. 7255,93. sz. B. XXVII. 14.) 14220. Curia: A községi elemi iskolai tanitó az által, h. az oktatására és nevelésére bízott 9V4 éves növendékét tanítás köz­ben makacssága miatt kezével kétszer fejen ütötte, de annak még könnyű testi sértést sem okozott, fegyelmi hatáskörét nem hágta tul oly mérvben, mely a büntető törvények súlya alá tar­toznék. (96. márcz. 6. 1209/96. XXXII. 23.) 14221. Budapesti tábla: A feljelentéshez csatolt, J.P. Sándor által fogalmazott és irt és Zs. Péterné vádlott névaláírásával ellátott levél befejező soraiban foglalt ama kifejezés, h. „készebb

Next

/
Oldalképek
Tartalom