Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

BÜNTETŐTÖRVÉNY. 595 jelesül az. h. az úgynevezett manustupratio a természet elleni 1878 : V. t. c?. fajtalanság tényálladékát meg nem állapítja. annál kevésbé 242. §. állapithatja meg azt tehát a nemi részeknek egyszerű fogdosása, Természet ell. mely még amannál is kevesebb. A vádlott terhére rótt az a cse- fajtalanság lekmény tehát, h. Yv. N. 30 éves fiúnak nemi részét fogdosta, a természetelleni fajtalanság tényálladékát meg nem állapítja s mint egyszerűen szemérmet sértő cselekmény csak a Btk. 249. §-a alapján volna büntethető. Minthogy azonban ennek a szakasznak egyébb tényálladéki elemei, jelesül a nyilvános elkövetés s az ez általi közbotrány okozás vádlott cselekményében hiányoznak s igy vádlott ez alapon sem büntethető: felmentése indokolt. (92. máj. 30. 2246.) — Curia : Hhagyja. (93. évi ápr. 25. 10068/92. B. XXVI. 18.) 14177. Curia: A Btk. 242. §. szerint csak akkor büntetendő a fajtalanság, ha erőszakkal vagy fenyegetéssel követtetett el, nem esik tehát ezen súlyosabb büntetés alá az. a ki valamely férfival akkor fajtalankodik, midőn ez akaratának nyilvánítására akár jogilag, akár physikailag képtelen. Minthogy a jelen vád tárgyát képező esetben nem lett bizonyitva. h. P. J. vádlott K. J.-sal erőszak vagy fenyegetés mellett fajtalankodott volna, cselekménye nem eshetik a Btk. 242. §. alá. daczára annak, h. Ekkoránál fogva beleegyező akaratát jogilag érvényesen nem nyilváníthatta. (96. szept. 16. 5071 95. B.) 14178. Budapesti tsz.: Ezen ügyben a bűnvádi eljárás mszün- 248. §. tettetik. A tsz. a vizsgálat során lefoglalt két darab mintagyüjte- Szemérem ell. mény tartalmában „fajtalanságot" a Btk. 24S. §-a értelmében vétség. nem észlelt. Miután a törvény tüzetes szabályt fel nem állított, melynek alkalmazásával a ..fajtalanságot" tartalmazó iratot, nyomtatványt, vagy képes ábrázolatot az ilyent nem tartalmazó készítményektől meg lehetne különböztetni: a concrét eset mvizsgálásánál mérvadó csak az általános szempont lehet, vájjon a kérdéses irat vagy kép „fajtalanságot" a Btk. 233. §-a értelmében leir vagy ábrázol, vegy pedig fajtalan cselekményekre akár közvetlen, akár közvetett módon, akár nyíltan, akár leplezve ingerel. Irat vagy kép „fajtalansága" tehát az olvasó vagy szemlélő nemi vágyaira irányuló általános és külsőleg felismerhető czélzatától függ. Az ügyészség sem állítja, h. a lefoglalt miniagyüjtemények egyes alakjai fajtalan cselekményeket ábrázolnának. Ezen feltevést már azon körülmény zárja, ki, h. azokban csupán női alakok, és azok sem vonatkozással a nemi élet nyilvánulásairai vannak fényképileg föl véve. Ami pedig a nemi gerj edelem felébresztésére irányuló czélzatot illeti, figyelmen kívül hagyni nem lehet, h. ezen kellék fenforgásának mbirálásánál első sorban nem az irat vagy a kép tartalma, illetve vonásai, hanem azon sze38*