Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

53G BÜNTETŐTÖRVÉNY 1878: V. t. cz. h. ő az emiitett indulatosságát mérsékelni nem birván. magát a 92. §. szóbanforgó, nyilvánosan elkövetett botrányos erőszakoskodásra A biró eny- ragadtatta: s tekintve végre, h. ezeknél fogva a büntetlen előéletet, lútö joga. a felindulást és az elhanyagolt nevelést az elsöbiróság helyesen vette enyhítő körülményeknek: stb. (94. szept. 20. 8321.) 14018. Curia : Az emberölést mkisérelt vádlottnak nagyfokú ittasságu, fedhetlen előélete, családos állapota és kiváltképp az a körülmény, h. magánérdek sérelme ellenében panaszolva nincs: oly körülmények, melyek mellett a büntetés rendkívüli enyhítése indokolt. (95. íebr. 21. 3714/94. B. XXX. 7.) 95. §. 1401Ö. Zala-egerszegi tsz.: T. Józsefnek az a cselekménye, h, Eszmei hal- 95. jul. 10—11-e közti éjjel Sz. Miklós zárt ládáját kihozta s azt mázat. miután feltörték, abban mit sem találva, visszavitte s ugyanez alkalommal Sz. Miklós dolmányából egy 2 frt 20 krral terhelt pénztárczát ellopott, tekintettel arra, h. ez alkalommal fejszével felfegyverkezve voltak, a Btk. 333. §-ába ütköző s a 336. §. 3. p. és 337. §. szerint minősülő lopás bűntettének kísérletével eszmei halmazatban álló s a Btk. 333. §-ába ütköző, a 337. §. szerint minősülő lopás bűntettét képezi. — Győri tábla: Tekintve, h. a vádlottak által a Sz. Miklós kárára első ízben elkövetett lopás ténye egész kiterjedésében egy egységes cselekményt képez, a melynél az egyes vádcselekményeket a tárgyi és alanyi ténykörülmények ugyanazonossága egybe olvasztja s igy az egyes részcselekmények még eszmeileg sem tagozhatok szét és pedig annál kevésbé, mert a jogsértés idő-, tárgy- és személyre való viszonyában egy és ugyanaz, ennélfogva a tábla ez esetnél a lopás kísérletének bűntettére, mint eszmei halmazatra való utalást mellőzi. — Curia: Hhagyja. (96. decz. L 1743/96. B. XXXIII. 22.) 14020. Curia: A Kbtk. 46. §-ába ütköző közhatóság elleni kihágás vádja és az ezért megállapított pénzbüntetés alól vádlott az alsóbb fokú bírósági ítéletnek mváltoztatásával felmentendő volt, mert az a cselekménye vádlottnak, h. ugyanakkor, a mikor erőszakos cselekménye által a Btk. 165. §-ába ütköző hatóság elleni erőszakot elkövette, folytatólag a hatósági közeget sértő kifejezéssel is illette, már a súlyosabban büntetendő cselekményben bent foglaltatik s ennélfogva külön büntetendő cselekményt nem képez. (93. febr. 14. 7717/92. sz. B. XXXI. 18.) 14021. Nagyváradi tábla : Vádlott a hivatalos járatban levő előljárósági tagoknak nemcsak tettlegesen ellenszegült akkor, a midőn őket kifelé taszigálni kevdette. hanem ezenjelül őket tolvaj és rablónak nevezte és ezáltal irányukban a becsületsértést is elkövette; ezért a tábla a tsz. Ítéletének F. M. vádlottról rendelkező felebbezett részét, a Btk. 96. és 102. §§-ai felhívással indokainál fogva hhagyja. (93. aug. 1. 2515.) — Curia: Tekintve, h.