Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

BÜNTETŐTÖRVÉNY. 537 F. M. vádlott a becsületsértő kifejezéseket B.P.és D. J. községi esküd-1878 : V. t. cz. tek ellenében akkor alkalmazta, mikor egyidejűleg a hatóság elleni 95. §. erőszakot is azoktettleges bántalmazása által elkövette: ennélfogva Eszmei halai, mgyalázó kifejezések használata külön büntetendő cselekményt mázat. nem képezvén, vádlott a Btk. 261. §-ába ütköző két rendbeli becsületsértés vétsége és az e miatt reá kiszabott pénzbüntetések terhe alól felmentetik; egyebekben pedig a táblának fentebbi keletű és számú Ítélete, a Btk. 96. és 102. §§-aira való hivátkozás mellőzésével, az abban felhozott s az elsőbirósági Ítéletből elfogadott vonatkozó indokokból hhagyatik. (94. ápr. 4. 10,154 93. sz. B. XXXI. 18.) Azonos: 95. decz. 3. 11495 94. 14022. Curia: Hatósági közegnek szóbeli msértése hatóság elleni erőszak alkalmával a Btk. 165. §-ába ütköző bűntettbe beleolvad, nem forog tehát fenn a Btk. 95. §. szerinti halmazat (97. ápr. 13. 6201/96 és 97. márcz. 24. 608/97. B. XXXIV 10.) 14023. Deb reczeni tábla: A Btk. anyagi rendelkezéseinek alkalmazásánál nem a bűnvádi gyakorlat, hanem maga az anyagi Btk. lévén az irányadó: e helyütt a Btk. anyagi rendelkezések voltak alapul veendők annak a megitélésében. h. a magzatelhajtás büntette és a gondatlanság által okozott emberölés vétsége tekintetében anyagi vagy eszmei halmazat forog-e fenn ? Minthogy pedig eme kérdésnek elbírálásánál az a körülmény képez döntő alapot, h. egy vagy több cselekmény követetett-e el és jelen esetben az eljárás anyaga azt bizonyitja, h. vádlott csak egy cselekményt követett el. melylyel azonban a Btk. több rendelkezése sértetett meg; ennélfogva nem volt az elsőfokú biróság Ítéletének az az intézkedése hhagyható, h. a jelen esetben anyagi halmazat forogna fenn; ellenben meg kellett állapítani azt, h. a vádlott terhére rótt bűncselekmények egymáshoz való vonatkozásukban eszmei halmazatban állanak. T. Istvánné vádlott szándéka ugyanis egyedül arra irányult, h. elhalt N. Lajosné magzatját elhajtsa; eme czélból N. Lajosnén műtétet hajtott végre, de oly gondatlansággal, melynélfogva N. Lajosné halálát okozta. A vádlott terhére tehát csak egy cselekmény esik, de ezen egy cselekmény által nemcsak a Btk. 285. §-a, hanem a 290. §-a eső rendelkezései is msértettek. Nem a Btk. 96., hanem a Btk. 95. §-ában emiitett eszmei halmazat esete állott elő, minélfogva az elsőfokú bíróság ítélete e helyütt ezen indokból vonatkozó részében a jelen ítélet szerint volt mváltoztatandó. Curia: Hhagyja. (94. okt, 12. 12,077/93 sz. B. XXX. 7.) 14024. Kecskeméti tsz.: Súlyosbító körülményül vétetett, h. gondatlanságának két emberélet esett áldozatul, a mely tény. mint egyetlen mulasztás eredménye, csakis súlyosító körülményt és nem eszmei vagy anyagi bűnhalmazatot képez, miután a mulasztás.