Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 205 dását határozottan tagadván, felp. is elismerte, h. alp. az utal-1875: XXXVII. ványozáshoz nyíltan, vagyis kifejezetten hozzá nem járult, de t cz. azon alapon kérte alp.-t marasztalni, mert a D. alattiban foglalt 292. §. első részletnek, a jul. 15. fizetendő 400 frtnak kifizetése által a Kereskedelmi D. a. utalványnak teljesítését már mkezdette. Eme D. alattinak utalvány. mkapását és a jul. 15. részlet kifizetését felp. az alp.-nek kínált, ez által el nem fogadott főesküvel kívánta bizonyítani, de alp. maga sem tagadta, h. a D. a. levelet postán kapta, a fizetésekről pedig azt vitatta, h. azokat ő mindig Z. A. jelenlétében fizette ki, a kinek beleegyezésével a pénzt felp. vette fel. Minthogy azonban az utalványosnak az utalványozott adós ellen csak abban az esetben van kereseti joga, ha az az utalványt elfogadta, és minthogy alp.-nek egyedül ezen fényéből, h. a D- . a. utalvány folytán az ebben kifizetni kért két összeg közül alj), a jul. 15. napján lejárt összeget az utalványosnak kifizette, az utalványozott második, egy hó múlva lejárandott összeg utalványozásának elfogadása nem következik és minthogy felp. a D. a. levél aug. 15-iki utalványát alp.-nek be sem mutatta és azt, h. alp. a második összeg utalványozását elfogadta volna, az első összeg kifizetésén kivül semmivel nem bizonyította, ezeknél fogva alp.-t bizonyitatlan maradt keresetével elutasítani kellett. (92. nov. 10. 434/92.) — Curia: Hhagyja indokainál fogva s főleg azért: mert kereskedelmi utalvány alapján, minőnek az A) a. is tekintendő, melyre a jelen kereset van alapítva, az utalványos és utalványozott között jogviszony csak akkor keletkezik, ha az utalványozott a reá intézett utalványt elfogadja, mivel csak az utalvány elfogadása- által válik az utalványos, illetve ennek jogutóda iránt kötelezetté arra nézve, h. az utalványban foglalt mhagyást teljesitendi (kereskedelmi törv. 292. §.) ; s mert ugy a törv. eme rendelkezéséből, valamint az utalvány jogi természetéből okszerűen következik, h. az utalványosra nézve kötelezettséget egyedül megállapító emez elfogadásának határozottnak kell lennie, az elfogadás mtörténte tehát határozott elfogadási tény hiányában, csupán következtetés utján meg nem állapitható. (94. febr. 8. 93/93.) 13601. Szatmárnémeti tsz.: Felp. azt adja elő keresetében, 297. §. h. ő néhai férje által neki adott 10800 frtot helyezett el saját Takarékpénznevén alp. takarékpénztárnál. Férje halála után a hagyatéki ügy tán kitárgyalása folyamán az örökösök elismerték, h. ezen összeg nem könyv. tartozik a hagyatéki tömeghez; mégis egyik örökös kérelme folytán később, midőn a nagybányai jbg, mint hagyatéki bíróság elrendelte, h. a néh. Zseránszky József nevén álló 11000 forintos takarékpénztári betét leltároztassék és hagyatéki zár alá vétessék, alp. takarékpénztár a helyett, h. értesítette volna a jbg-ot arról, miként nála Zseránszky József nevén 11000 frtos betét elhelyezve nincsen, az ő 10800 frtos betétjét tekintette lezároltnak és azt