Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

KERESKEDELMI TORVÉNY. 189 13569. Curia: Tekintve, h. e perhez 3. sz. alatt csatolt 1875: XXXVIL felp-i szövetkezeti alapszabályok 38. §-a értelmében minden t. cz. tagnak jogában áll a szövetkezetből minden üzleti év végén ki- 242. §• lépni, ha eziránti szándékát legalább 6 'hóval előbb az igazgató-^ ta9°k ne'yságnak Írásban bejelentette, az I. sz alatti nyilatkozattal s illetve 3e9Vz^ieOmasta Lajos és Kupta János volt felp.-i igazgató és könyvelő egybehangzó vallomásaival pedig bizonyitva van, h. alp. 10. drb. szövetkezeti részjegyet 1890. jun. havában az 1890. üzleti év végére Írásban szabályszerűen felmondotta és igy alp. a felp.-i szövetkezetből alapszabályszerűen kilépettnek tekintendő, annyival is inkább, mert a felp. által C. alatt csatolt és igy ellene teljesen bizonyító igazgatósági jegyzőkönyvek szerint az igazgatóság ezen felmondást azzal vette tudomásul, h. a részjegyek felmondása alapszabályszerüleg történt ; tekintve, h. alp. az által, h. a felp. szövetkezeti közgyűléseken résztvett, mszünt tagsági minőségét vissza nem nyerte és igy a kilépésre vonatkozó felmondás visszavontnak nem tekinthető; tekintve, h. Omasta Lajos, mint a felp.-i szövetkezetnek az összes ügyek vezetésével mbizott igazgatója, az alapszabályok 65. §-a érielmében a 10. §. b) pontjában körülirt és a részjegyek tényleg befizetett össszegére terjedő előlegeket folyóvá tetette és kiutalványozni jogositva volt és ezen hatásköréből kifolyólag az előleg visszafizetésének feltételeit is megállapíthatta, és igy a közötte és alp. között a kereseti előleg váltóra nézve létrejött megállapodás felp. szövetkezetet kötelezi ; stb. (94 febr. 7. 1669/93.) 13570. Budapesti tábla : Az E. a. csatolt felp.-i alapszabályok 6. §-ában foglalt abból a rendelkezésből, h. felp. szövetkezet a tagok Írásbeli belépési nyilatkozat alapján az igazgatóság által vétetnek fel, kétségtelen, h. a felp.-i szövetkezetbe belépni kívánóknak a belépésre nézve tett egyoldalú nyilatkozata egymagában a tagsági minőséget meg nem állapítja, mert ahhoz még felp. igazgatóságának, mely a felvételt meg is tagadhatja, hozzájárulása is szükséges. Alp.-nek 1889. nov. 9-én Zombáról felp. szövetkezet igazgatóságához Budapestre intézett A. a. írásbeli nyilatkozata tehát, bár abban alperes kijelenti, h. felp. szövetkezet kötelékébe belépett, csakis távollevők közt történt ajánlatot képez, mely a kereskedelmi törvény 315. §-a szerint birálandó meg. A most idézett törvényszakasz szerint pedig, minthogy az A. alattiban az ajánlat elfogadására bizonyos idő kikötve nincs, felp. szövetkezet tartozott volna alp.-t belépési nyilatkozatának mint ajánlatnak elfogadásáról oly idő alatt értesiteni, mely idő a rendes körülmények között erre szükséges volt, vagyis a mennyiben az alapszabályok az ájánlat elfogadásához felp. szövetkezet igazgatóságának határozatát kívánják, azonnal, mihelyt az igazgatóságnak módjában lehetett az ajánlat elfogadása felett határozni és mihelyt az a felett határozott.