Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)
KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 175 alapszabályok módosításához felp., mint részvényes a D. a. hatá-1875: XXXVII. rozat által hozzájárult ugyan, de ezáltal nem mondott le mtáma- t. cz. dási jogáról. Mindezek alapján a másodbiróság Ítélete a per fő- 174. §. tárgyára nézve ezen indokokból volt hhagyandó. (96. febr. 12- Kózgyidési 1773 95.) határozat^ 13550. Nagyszebeni tsz.: A közgyűlési határozatoknak perrel me9táma ása való vitámadhatását a kereskedelmi törv. 174. §. rendelkezése azon feltételhez köti, h. a felp. a kereset indításakor és a per folyama alatt részvényes kell, h. legyen. Felp. beismerte, h. az alp. részéről a kiegészítő tárgyalás rendjén 57. a. bemutatott és kifogás alá nem vett engedményezési okmány alapján az alp. által szintén beterjesztett 15 drb 3000 frt névértékű saját részvényeit még a kereset beadása előtti időben Jekel Gyulára tulajdonjogilag átruházta, ki azokat a 27. a. 1893. márcz. 7. kelt levele alapján a társasági részvénykönyvben a maga nevére át is irattá. Ezzel szemben l'elp.-nek azon védekezése, h. Jekel Gyula a mvett részvényeket a részvénykönyvben a maga nevére átiratni csakis a kereset beadása után, a per folyama alatt eszközölte, figyelembe nem jöhet, mert nem fogadható el felp.-nek a kereskedelmi törv. 173. §. és az alapszbályok 9. §-ára alapított azon ellenvetése, h. részvényeket átruházás utján érvényesen csak ugy lehetne szerezni, ha egyúttal a mindenkori átruházás a társasági részvénykönyvben be is vezettetik; hanem az mtörténhetik más, a szerzésre alkalmas módon is, mint a jelen esetben engedmény utján, mert a kereskedelmi törv. 173. §-a és az alapszabályok 9. §-a csak arról intézkednek, h. a társaság részéről ki tekinthető igazolt részvényesnek. Nem változtat ezen a körülményen az sem, h. a részvények vevője a megvett részvényeket a részvénykönyvben a maga nevére átiratni csak később, a per íolyama alatt tette, mert a részvények vevőjének egyoldalú cselekedete vagy mulasztása nem szüntethette meg felp.-nek az engedmény által már nyilvánított akaratát, mely nyilván oda irányult, h. mint részvényes ezen jogáról és az ezzel járó előnyökről a vevő javára lemondott, ez pedig nem azon időben vette kezdetét, mikor a vevő az átiratást eszközölte, hanem engedmény kiállítása idején, mi a kereset beadása előtti időre esik. Ennélfogva, minthogy felp. már a kereset indításakor részvényesnek nem volt tekinthető, azon jogot nem gyakorolhatja, melyet a k. t. 174. §-a részvényesnek a társasággal szemben biztosit. Azon körülmény pedig, h. a részvényeknek jelenlegi tulajdonosa a felp.-i képviselő, ki a per folyama alatt a pert magáévá tenni nyilvánította, szintén figyelembe nem jöhet, mert ez a kereset kijavítására irányult, mi az ellenirat beadása után tétetvén, az az 1868 : LIV. t. cz. 68. §-a értelmében meg nem engedhető. Mindezeknél fogva ielp.-t kereseti jog hiánya miatt keresetével el kellett utasítani.