Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

174 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 1875: XXXVII jogosítva arra, h. a részvénytársaság közgyűlési határozatát mtát. cz. madhassa. — A kereskedelmi türv. 174. §-ban szabályozott kere174. §. seti jog a részvényes egyéni jogának a többség elleni mvédése Közgyűlési szempontjából alkottatván, annak gyakorlása azon előfeltételhez határozat van kötve, h. a mtámadási jogot érvényesíteni kivánó részvémegtamadasa. nyQS & mtámadott közgyűlési határozat hozatalánál vagy jelen nem volt vagy ha jelen volt, annak hozatalához hozzá nem járult. (96. febr. 12. 1773/95.) 13549. Curia: A kereskedelmi türv. 174. §-a értelmében minden egyes részvényest, a társasághoz való viszonyából folyólag megilleti az egyéni jog a közgyűlési határozatot mtámadhatni és annak msemmisitését kérni, a mennyiben az keletkezésénél vagy tartalmánál fogva a törvényt vagy alapszabályokat sérti. Ezen kereseti jog a részvényesi minó'ségen alapul és azért csak részvényes által gyakorolható. Felp. tehát azon az alapon, h. a közte és alp. részvénytársaság alapító között létrejött megállapodásban biztosított előjogok alp. társaság által msértettek, a közgyűlési határozat msemmisitésére kereshetőségi joggal nem bir, hanem sértve vélt jogainak orvoslását egyéb uton szorgalmazhatja. Felp. ezenfelül részvényesi minőségéből is kifolyólag mtámadja a közgyűlési határozatot és ezen az alapon, tekintve, h. alp.-i társaság a részvényesi minőséget az elleniratban nyiltan és kifejezetten elismeri, a kereshetőségi jog meg is volt állapitandó, mindazonáltal a keresetnek nem volt hely adható, mert a kereskedelmi törv. 174. §-ban szabályozott kereseti jog a részvényes egyéni jogának a többség elleni mvédése szempontjából alkottatván, annak gyakorlása azon előfeltételhez van kötve, h. a mtámadási jogot érvényesíteni kivánó részvényes a mtámadott közgyűlési határozat hozatalánál vagy jelen nem volt vagy ha jelen volt, annak hozatalához hozzá nem járult. Felp. azonban az 1893. okt. 7. mtartott közgyűlésről felvett és általa a keresethez D. a. csatolt jegyzőkönyv tanúságaként részvényesi minőségben 1924 szavazattal, D. László alispán által képviselve a jelzett közgyűlésen részi vett és ezen közgyűlésen a jelen keresettel mtámadott határozat hozatala ellen sem kifejezetten nem tiltakozott, sem szavazatával a határozathozatától nem tartózkodott és igy szavazatával a határozat hozatalához hozzájárult, az a részvényes pedig, a ki maga szavazott a közgyűlési határozatra, annak msemmisitését nem kérheti. Nem volt figyelembe vehető felp.-nek a másodbiróság Ítélete ellen beadott felebbezésében tett azon kijelentése, h, a mtámadott közgyűlési határozat hozatalakor szavazatával tartózkodott s igy ahhoz hozzá nem járult, mert ezen előadását a D. a. közgyűlési jegyzőkönyv mczáfolja s mert ezen kijelentéseivel határozott ellentétben áll az elsőbirósági Ítélet ellen beadott felebbezésben felhozott azon előadás, h. a mtámadott