Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

170 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 1875: XXXVII. eladottnak jelzett és így a vevő, mint 3. személy birtokába t. cz. jutott részvényeknek a vevők nevére a részvénykönyvbe leendő 173. §. átíratása iránt kétségtelenül a mbizást elfogadott részvény-társaNévre szóló sag tartozott gondoskodni, s minthogy az átiratást 5 darab részrészvény at- vény tekintetében a vevő nevére foganatositotta is, és mert ilyiratasa. képen a tásasági közegeknek a többi 4 részvény tekintetében elkövetett mulasztása alp.-nek, a ki a társaság tudtával mszünt részvény lenni, kárára nem szolgálhat. (95. márcz. 8. 1944/93.) 13546. Nagyváradi tábla: A per adataiból kitűnik, h. az 1868. alakult békés-csabai népbank, a melynek alaptőkéjét az akkori alapszabályok 6. §-a értelmében mhatározatlan számú havi 50 kr. részletekben befizetendő 50 frtos törzsbetétek és a 25. §-ban körülirt 500 drb (egyenként 100 forintos) részjegy képezte 1874. akként alakult át, h. az ugyanezen évi alapszabályok 5. és 8. §-ai értelmében az eddigi czimét mtartott részvény-társaság alapvagyonául a már kibocsátott 500 drb (egyenkint 100 frtos) részjegyen kivül az aláirt 2500 drb törzsbetétből, két betétnek egy egész részvénynyel való egyenlősitése és kicserélése mellett alakított 1000 drb (100 frtos) egész és 500 drb (50 frtos) fél részjegyek által képviselt tőke jelöltetett meg. Ugyanezen alapszabályok 9. és 10. §-ai szerint a részjegyek mind névre szólnak s az azokra befizetett összeg egy egész részjegy után 40 frtban és egy fél részjegy után 20 frtban határoztatott meg ; a 12. §-ban pedig kimondatott, h. a társaság irányában részvényesként az tekintendő, a ki a kibocsátott részjegyekhez akár eredeti aláirás és részbefizetés, akár szabályszerű átruházás utján jut, s a ki a részjegy tulajdonosául a társaság főkönyvébe bevezettetik. Az alap szervezetében ekként alakult részvény-társaság ellen 1891: jan. 26. csőd nyittatván, felp., mint a csődtömeg képviselője, a csődválasztmánynak ez irányban hozott NB. alatti határozata folytán, alp., mint a társaság részvényfőkönyve szerint a keresetben felsorolt 13 drb félrészjegynek tulajdonosát, a részjegyek hátralékos névértéke erejéig kéri marasztaltatni. Alp. a keresettel szemben két irányban védekezett. Első sorban kifoggással élt időelőttiség indokából, azt adva elő h. miután az, h. a társaságnak a csődnyitáskor létezett vagyonát a tartozások mhaladnák, ki nem mutattatott, ennek hiányában a részvények hátralékos névértéke általában nem követelhető ; másodsorban pedig kifogást tett azon az alapon, mivel tagadta, h. ő a keresetben emiitett részvényeknek tulajdonosa lenne s h. ebből folyólag a kereseti összeg mfizetésére kötelezhető volna. Az időelőttiségi kifogás elutasítására nézve azonban az elsőbiróság ítélete vonatkozó indokai alapján és annál is inkább hhagyandó volt, mert a részvény-társaság összes vagyonára elrendelt csőd