Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 171 hatálya a törvénynél fogva a társaságnak a részvényesek alá-1875: XXXVIh. írása által biztosított egész alaptőkéjére, vagyis a részvényesek- t. cz. nél levő még be nem fizetett összegekre is kiterjed, s mert to- 17S- §• vábbá a részvények névértékének hátralékát képező kereseti Névn szóló követelés behajtásának szükséges volta már egymaga a csődnyi- részveny at~ tás ténye által szükségképen indokolva van. Helyben kellett hagyni az elsőbiróság Ítéletét abban a részében is, a mely szerint alp. a keresetben mjelölt részvények közül 10 drb fél részjegy után hátralékos 300 frt tőke s ennek kamatai mfizetésére köteleztetett, mert alp. az 1892. jul. 1. tartott tárgyalásnál eredetben felmutatott részvényaláirási könyvvel bizonyította azt a körülményt, h. a 2. NB. alati szerint eredetileg 6 drb törzsbetét és 2 drb részjegyet irt alá, kétségbe nem vonván s a fent érintett alapszabályok rendelkezései szerint az okként általa aláirt törzsbetétek és részjegyek értéke 10 drb fél részjegyeknek felelvén meg, ezzel és azzal a körülmény nyel szemben, h. a r észvény főkömjvben tulajdonosként van bevezetve, alp.-t terhelte a bizonyítás abban a tekintetben, h. a nevére irt kérdéses részvényeket másra átruházta, illetőleg h. azok az uj tulajdonos nevére már átírattak. Minthogy pedig alp. ide vonatkozólag mi bizonyítékot sem szolgáltatott s e szerint a fent érintett 10 drb fél részvényre nézve tulajdonosi minősége bizonyítottnak tekintendő, ennek alapján azoknak még be nem fizetett névértéke erejéig a kereskedelmi törv. 173. §-a értelmében felelősséggel tartozik. A további 3 darab fél részjegy után követelt 90 frtra vonatkozólag ellenben felp.-t keresetével elutasítani s e részben a neheztelt Ítéletet mváltoztatni kellett, mert e részvény tulajdonosi minőségre nézve a társaság részvényfőkönyve egymagában véve teljes bizonyítékot nem szolgáltat, a a mennyiben ide vonatkozólag felp.-nek vagy az eredeti részvényaláírási iv felmutatásával, vagy pedig a kérdéses részvények pontos számszerű mjelölése mellett azt kellett volna bizonyítani, h. alp. a népbank alapításakor a most emiitett 3 darab félrészjegynek is tulajdonosává lett, illetőleg, h. azokat később átruházás alapján szerezte és jelenkezése folytán Írattak nevére. Ezeket a körülményeket azonban felp. a kérdéses 3 darab fél részjegyre nézve nem bizonyította ; mert az általa e tekintetben javaslatba hozott tanú és főeskü által bizonyítást alkalmas bizonyítékul elfogadni nem lehetett, miután a per folyamán nem is álliotta felp. h. alp. a keresetben emiitett részvények valamelyikéhez átruházás utján jutott, az eredeti részvény-jegyzést pedig felp. a dolog természete szerint rendelkezésére állani kellő egyéb adatok által is bizonyíthatta volna. (93. máj 26.24/93.) — Curia: Hhagyja. (95. márcz. 8. 1418/93.)